Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - Bedecs László: Lüktet, de nem laktat (Veres Erika verseiről) / BEVETÉS 2016

Bedecs Laszlo . T <■ 11 < ’ 'A.- ' K ■/ , i - f LUKTET, DE NEM LAKTAT VERES ERIKA VERSEIROL A szabad versben a jelzohasznalat meg fontosabb koltoi eszkdz, mint a kdtbtt for­maban irt versekben, pedig legtobbszor ott is ez az egyik legfontosabb kriteriuma annak, milyen szinten van a szerzo nyel­­vi kompetenciaja, asszociacios keszsege, koltoi latasmodja. Veres Erika egymasba csuszd szabad versei sajnos elvereznek ezen a proban: neha tulsagosan ismeros, kozhelyes jelzokhoz nyul, neha tul is ter­heli a szoveget ezekkel, mashol pedig oly­­annyira elengedi nyelvi fantaziajat, hogy a jelzos szerkezetek tagjai kozotti kap­­csolat megfejthetetlen, zavaros vagy epp erthetetlen lesz. Van, hogy lagy, puha, noiesen szep, klasszikus keretu kepeket alkot, van ahol vad, meglepo, avantgard gesztusnak latszo kepeket hasznal, de mikozben sem ez, sem az nem egyenletes szinvonalu, kovetkezetesseg sem fedez­­hetd fel a voltakepp ketfele koltoi nyelv valtogatasa kdzott. Pedig a versek beszelojet, ezt a pres alatt levo, sarokba szoritott, csalodott, indulatos, de megis csendes, jol kitalalt alakot ebben a nehany versben is sikerii 11 koriiltekintoen es dnidentikusan felepi­­teni, a hozza illo hangulatot megterem­­teni es megtartani. A verseknek van len­­diilete es sodrasa, es bar azt nem mindig erezni, merre tartanak, sot sokszor abban sem vagyok biztos, hogy egy iranyba tar­tanak, vagy egyaltalan tartanak valamer­­re, a sorok magukkal ragadoak, jo oket olvasni, kepesek fenntartani az erdeklo­­dest - es ez egyaltalan nem keves. Annak koszonhetd ez, hogy vannak a szovegek­­ben kifejezetten eros, emlekezetes es na­­gyon jol megformalt mondatok, vannak bravurosan felepitett kepek, meglepo nyelvi megoldasok, ujszeru metaforak. Ezek azonban inkabb tunnek egyedi fel­­villanasoknak, eseti talalatoknak, mint olyan alapnak, melyre hosszabb tavon is lehetne epitkezni. Sot: ami eleg lenne ah­­hoz, hogy az itteni valogatasbol legalabb egy versnyi szovegdarabot ki lehessen emelni. Szovegdarabokrol kell beszelniink, mert ugyan a koriilbelul szazotven sor­­nyi szoveg reszletei sorkozokkel, cimnek hato elso sorokkal es helyenkent csil­­lagokkal is elvalasztodnak egymastol, eles hatarokat nem erzekelhetiink, sot az egyes darabok is szettarto, egymas­­sal csak laza kapcsolatban allo, rovid, egy-ket soros elemekre hullnak szet. Szamomra ez azt jelenti, hogy a szerzo kepes koltoien latni a vilagot, de meg nem tudja az dtleteit es a tapasztalatait megfelelo formaba terelni - hacsak nem ez a szetcsuszo, darabos, voltakepp ren­­detlen forma a szamara megfelelo. Nem lenne ezzel egyebkent egyediil a kortar­­sai kozott, csakhogy akkor errol is meg kene gyozni az olvasot, peldaul ugy, hogy a szethullas elmenyet a szovegben magaban is tematizalja. Az iment azt mondtam, szabad ver­­seket olvashatunk, es ez, furcsa modon, meg akkor is igaz, ha Veres Erika neha megprobal rimelni. Nem szokvanyosak ezek a rimek, legalabb abban az ertelem­­ben, hogy nem a vart helyekre helyezi

Next

/
Thumbnails
Contents