Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Pethő Anita: Mindenki sziget (Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tZLfiSEK ES POFONOK

semmi rendkiviili nem tortenik; amit elmeselnek, az szokasos mindennapjaik resze. Peldaul a szoptatas ceremoniaja, ami mar a megerkezessel kezdetet veszi („A Kionka sziilok nem vetkoznek le sosem. Kigomboljak a kabatjukat, es az iigyfelpultra dobjak Kionka markajelzesu sapkaikat." - 96.). Van itt hetfoi lany, akinek hetente egyszer fonja be hajat edesanyja „granitkemenysegu" copfba (Kinderszenen: A hetfoi lany), de az onsebzd nd tette is rendszeressegre utal (Trifdnne, kedves), valamint jol erzekelheto, hogy A. ur es A. kisasszony, azaz apa es lanya is ugyanazt a jelenetsort jatszszak evek ota („Ha apam meglatogat, jo elore eltervezem, mit fogok neki meselni az eletemrol." - A. ur es A. kisasszony, 167.). Raadasul egyaltalan nem tunik ugy, mintha a karakterek ezeken a bevett mozzanatokon valtoztatni szeretnenek. A hetfoi lany eseteben peldaul azt olvashatjuk: „Most mar csutdrtoki lanynak is hivhatnanak, mondja a viragboltos lanya. A hetfoi lany megtapogatja a copfjat, ellenorzi a drotot alcazo hajgumit, es nemet int" (151).

Epp e mindennapos, rutin cselekvessorok reven erdekes igazabol az, ahogyan egyszerre jelenik meg a kiszolgaltatottsag es az elszigeteltseg erzese a szereplok belso vilagaban. Szvoren Edina novellaiban tobbsegeben a legkdzvetlenebb es legintimebb emberi kapcsolatok belso hatalmi rendszere keriil teritekre: egyenlotlen viszonyok, kibillentett egyensuly, ahogyan sosem egyenlo mertekben ragaszkodnak egymashoz a felek, az egyiknek mindig nagyobb sziiksege van a masikra, vagy legalabbis sokkal vedtelenebbnek erzi magat a masik iranti vonzalmaban, kotodni vagyodasaban. Az orszdg legjobb hoherjaban ennek az egyenlotlensegnek kiilonbozo fokozataival es arnyalataival talalkozhatunk. A Kinderszenen: Oltds cimu nyito szovegben szorongast kelto, az Es en? cimu irasban inkabb veszjoslo, a Danekban az elbeszelo szegyenerzete borit be mindent („Segits rendet rakni, mondta a Danne lanya, miutan feloltozott. Raterdelt az agyra, es a matrac ala csiptette az agytakarot. Ilyenkor mar nem merek hozzaerni, es nem merem mondani neki azt, hogy Eva" -134.). Akad azonban olyan is, amikor egyszeruen csak szivfajdito, ahogy peldaul a Kinderszenen: Anya kezenek ujabban femes szaga van cimu tortenetben a korhazban fekvo anya tehetetleniil szemleli, hogy gyermekeit mar egy masik nd neveli. A nezopont sem mindig ugyanaz, nem mindig a narrator a kiszolgaltatott fel. Az anydnk teleszkopos eleteben a gyerekek szemszogebdl van szo, ahogy a cim is sugallja, az anya eleterol. Az Aloe Vera cimu irasban pedig a ferjet erezziik ragaszkodobbnak, mikozben a feleseg meseli el a csalad kozos hazatereset az ujszuldtt babaval.

Ez utobbi iras azert is erdekes, mert itt kivetelesen nem a kiszolgaltatottsag okozza egyben az elszigeteltseget, hanem e ket alapveto elmeny kiilonvalik. A ferfi erosebb ragaszkodasa mellett a nd tunik elzartnak, bar ketsegtelen a noi test sziiles altali valtozasa, a folyamat lecsapodasa a pszicheben is jelenthet egyfajta kiszolgaltatottsagot. Hogy a szereplok maganyos szigetkent leteznek mindennapi eletiik hetkoznapi jeleneteiben, neha sajat maguk is erzekletes kepekkel irjak le: „Amikor valamiert okom tamad azt remelni, hogy a kapcsolatunk elettel toltodik fel, anyam tapintatlansaga hamarosan visszalok abba a szaj es szem nelkiili vilagba, ahova sziiletesem ota tartozom, es ahol csak vakogni lehet" (Csonka, jol sikerult, 26.). Erdekes ebbol a szempontbol, hogy gyakorta bukkannak fel a kb-