Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Vladimir Nabokov: Breitensträter-Paolino (esszé, Hetényi Zsuzsa fordítása) Meddig él egy lepkegyűjtő? Az Irodalmi Szemle körkérdése (válaszolnak: Bartók Imre, Csillag Lajos, Grendel Lajos, Szászi Zoltán, Veres István) / NABOKOV-ÁRNYALATOK

r ElEl IsSEBssEBEE?

breitenstrAter-P A O LIN 01

1 Az orosz szoveg a Szlovo cimu lap 1925. december 28-29-i szamaban jelent meg, Rigaban. Utankozlese szintenRigaban: Daugava 1993/3.166-169. Kdzreadta Borisz Ravgyin, akinek jegyzeteibol tobb adatot felhasznaltam. A forditas forrasa: Nabokov, Vladimir: Breitenstrater-Paolino. Sobranie sochinenii russkogo perioda v 5 tt. T. 1. Sankt-Peterburg, 2000, Simpozium. 749-754. Nabokov mas sportok mellett bokszolt is, ahogyan peldakepenek tekintett apja is. A boksz a csaladban az angolos kultura egyik megnyilvanulasa is lehetett a sok kdziil, bar orosz fbldon II. Ratal in ideje ota meg volt a boksz kultusza a felsobb tarsadalmi korokben. Nabokov maga Berlinben merkbzott is masokkal, es bokszleckeket adott, egyik jovedelmi forraskent a teniszes nyelvleckek mellett. A Breitenstrater-Paolino merkozes, amelyrol Nabokov tudosit, 1925. december 1-jen volt a berlini Sportpalace-ban, tizenotezer nezo elott. A merkozest filmre vettek. Mans Breitenstrater - nemet bajnok (1920-1923,1925). Uskudun Paolino - spanyol bajnok, Europa-bajnok (1926, 1933),

1933-ban indult a vilagbajnoki cimert is.

]\4dnden jatszik a vilagon: a ver a szerelmes ereibert, a napfeny a vizen, a zenesz a hegedun.

Minden jatek az eletben, ami jo: a szerelem, a termeszet, a muveszet, az otthoni viccelodesek. Es amikor tenyleg jatszunk - borsdszemmel szetlojiik az olomkatonak sereget vagy osszejoviink az esti tenisznel a halo mellett -, olyankor meg izmainkban is annak a jateknak a lenyeget erezziik, amelybe az a csodalatos zsonglor meriil, aki egy sziporkazo parabolapalyan sziinet nelkiil egyik kezebol a masikba dobalgatja a vilagmindenseg bolygoit.

Amiota csak emberek leteznek, jatszanak. Akadnak evszazadok, amikor kiilonosen sokat jatszanak, vakaciozik az emberiseg. Igy tortent a regi Gordgorszagban, a regi Romaban es a mi mostani Europan khan.

A gyerek jol tudja, hogy ha igazi jatekot akar, valaki massal kell jatszania vagy legalabb odakepzelnie valaki mast, ketteszakadva. Mas szoval, nines jatek verseny nelkiil, mert egyes jatekok egyhangunak tunnek, mint peldaul a tornaiinnepelyek, amikor felszaz ferfi vagy no egy placcon azonos pozok egyforma mozdulatait vegzi, mert itt hianyzik az a fo dolog, ami a jatek lelkesito, izgalmas szepseget adja. Ezert olyan nevetseges a kommunista arevonal, amelyben mindenki ugyanazon unalmas tornamozdulatok elvegzesere van karhoztatva, es ki van zarva, hogy valaki karesubb legyen a szomszedjanal.

Nem hiaba mondta Nelson, hogy a trafalgari iitkozetet Eton iskolainak futball- es teniszpalyain nyertek meg. Ujabban a nemetek is megertettek, hogy a libasorban meneteles nem vezet messzire, es hogy a boksz, a futball es a hoki fontosabb a katonai es mindenfele egyeb tornanal. Kiilonosen a boksz fontos, nem sok egeszsegesebb es gydnyorubb latvany akad a bokszmeccseknel. Az ideges iir, aki nem szeret reggelente meztelenre vetkdzni a mosa-