Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - A szlovák élet és irodalom női aspektusai (Proics Lilla beszélgetése Jana Juráňovával, Pénzes Tímea fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK

tekben azonosulok valamennyi alkotassal, amelyet kiadtunk - szemely szerint nagyra tartom Zuzana Mojzisova es Jana Behova muveit, es oriilok, hogy az irdnok palettaja egyre tarkabb, hogy a mai vilag nagyon erdekes - noi fras alkotta - lenyomata keletkezik, tehat joval tobb nevet is meg lehetne emliteni.

PL: Hogyan lehetne meg tovabbfejleszteni az ASPEKT tevekenyseget?

JJ: Az ASPEKT-ben aktivan reagalunk a tarsadalom aktualis torteneseire. Mostanaban allitottak ossze fiatalabb kolleganoink a munkarol es az allampolgarsagrol szold publikacioikat. Luba Kobova allitotta ossze a Feministky hovoria o prdci. Ako sa zeny stdvaju subjektmi kapitalizmu (Feministaka munkarol. Hogyan valnaka nok a kapitalizmus alanydva) cimu publikaciot, amelyben megtalalhatok eredeti es forditasban megjeleno tanulmanyok is, peldaul a nok rabszolgamunkajarol, a gondozassal osszefuggo munkakrol. Zuzana Mad'arova es Alexandra Ostertagova allitotta ossze leforditott tanulmanyokbol az Obcianky a revoluciondrky. Ako, kedy a kde sa vylucuju nevhodne subjekty (A nok mint dllampolgarok es forradalmdrok. Hogyan, mikor es hoi rekesztodnek ki az alkalmatlan alanyok) cimu publikaciot, amelyben a noi migransproblema is teret kap.

A multban sok tarsadalmi temat vetettiink fel, es elertiik egyreszt azt, hogy a tarsadalom komolyan kezdett veliik foglalkozni, mint peldaul a nokbn elkovetett eroszak temajaval, masreszt megprobaltuk egyes temaknal a diskurzust a celzott egyszerusites szintjerol a szubverziv es kritikus elmelkedes szintjere helyezni, mint peldaul a reprodukcios jogok eseteben.

Szorgalmaztuk a nemileg erzekeny oktatas problematikajarol valo beszedet is, tobb elfeledett noi szemelyiseg ujrafelfedezeset, az 6 sorsuk es alkotasaik megjeleneset a ndtdrtenelmi nagyprojektben, es tovabbi hasonlo temakat. Vegiil is az ASPEKT mar folyoirat formaban is tobb eszmecseret dsztdnzott, es mindmaig reagalunk azokra a problem akra, amelyek leginkabb foglalkoztatjak a tarsadalmat. A tarsadalom nemi szempontbol erzekenyebbe valasa mint atfogo tema folyton aktualis, ha csak a noi abrazolast vessziik a reklamokban, a nok es a ferfiak berezesenek kiilonbseget, a nok szamaranyat kiilonfele magas, am tarsadalmilag kevesbe elismert beosztasokban. Sosem jartuk a kozvetlen aktivizmus utjat, de mindig dsztdnoztuk az eszmecseret es igyekeztiink azt egy rendes, civil izalt tarsadalom szinvonalan tartani.

PL: Milyen iroi tervei vannak meg?

JJ: Eppen most fejezem be a Tichy bic Mila Urbana (Milo Urban csendes ostora) cimu muvem a pozsonyi Szlovak Nemzeti Szinhaz (SND) Kek Szalonja (Modry salon) szamara. Milo Urban a XX. szazad egyik legmarkansabb szlovak szerzdjekent a haborus szlovak allam idejen a Gardista cimu ujsag foszerkesztoje volt, amely a kor legjobban uszito es ideologiailag legfortelmesebb mediai koze tartozott. O maga is irt bele, ahogy mas akkori rezsimujsagokba is, peldaul a nemzeti szocializmus dicshimnuszait. A darabbal arra is igyekszem reagalni, mi tortenik ma kdrulottunk - miert nem tudjak az emberek Szlovakiaban tobb mint negyed evszazaddal a kommunista totalitarizmus bukasa utan sem elfogadni a massagot? Miert lesz tema minden valasztas elott egyszer az LGBTI-kisebbseg, maskor a nemi ideologia, amit madarijesztokent krealtak a remult es ezen a teriileten teljesen tudatlan ultrakonzervativok, esetenkent a roma nepesseg, most pedig a legrosszabb haborus teriiletekrol menekuld