Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - A szlovák élet és irodalom női aspektusai (Proics Lilla beszélgetése Jana Juráňovával, Pénzes Tímea fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK

tarozottan nincsen rendben. Tortenelmi emlekezetvesztesben es onreflexiohianyban szenved, az emberek kiilonfele idealizalt elkepzeleseket apolnak magukrol, tehat inspiraciobol van boven. A Szabad Europaban vegzett munkam volt az egyediili idoszak, amikor ujsagirokent dolgoztam, es mivelhogy ez eppen az aldatlan „meciarizmus" idoszakara esett, felszabadito volt szamomra, bogy szabadon, nyiltan es fokent kritikusan fejthettem ki a velemenyemet. A Szabad Europa nem vetette ala magat az akkori kormanynak, es nem volt oligarchak kezeben sem, ami nagy dolog volt. Utana viszont mar nem tudtam ujsagirond lenni. Emlekszem arra a pillanatra, amikor undort ereztem a torkomban valamilyen munkaspart es nemzeti part politikusai vegteleniil buta szovegeinek idezesekor. Akkor azt mondtam magamnak, hogy inkabb a sajat gondolataimnak es szavaimnak fogom szentelni magam. A Szabad Europaban toltott idoszak megtanitott arra, hogy ujsagironak lenni nagyon feleldssegteljes munka, az ember szeles tomegek szamara fogalmaz meg dolgokat. Az ujsagiroknak ra kellene erezniiik, mikor tajekoztatnak, es mikor terjesztenek ehelyett kiilonfele eloiteleteket vagy demagogiat, vagy mikor hangositjak fel tulsagosan a politikusokat, akiket inkabb ki kellene kapcsolni. Ugy gondolom, hogy azota fokent az valtozott, hogy internettel, szocialis haloval es hasonlokkal kezdtek dolgozni a mediaban.

PL: Van kiilonbseg az 1989 elotti es utani iroi tevekenysegeben?

JJ: 1989 elott csak a Salome cimu szinmiivet irtam meg, amit eppen a berlini fal ledontesenek napjan mutattak be. A Tema Majakovskij (1987) cimu szinhazi kollazst, amit Blaho Uhlar rendezdvel egyiitt irtam az akkori Nagyszombati

Gyermek- es Ifjusagi Szinhazban, 1987- ben mutattuk be - a rezsim kritikajanak apropojaul az 1917-es oktoberi orosz forradalom evforduldjat valasztottuk, ugyhogy a helyi kommunista strukturak ezt ugy fogtak fel, nines is mit ellenorizni. Vegiil az emberek koreben nagy visszhangja left, es azok szamara, akik elfogadtak a szinhazi repertoart, talan mar kellemetlen volt barmit is kezdeni vele. Az osszes tobbi munkamat mar 1989 utan irtam.

PL: Zila som s Hviezdoslavom (Hviezdoslavval eltem) cimu konyve most jelenik meg angolul Ilona, My live with the Bard cimen. Fontos benne a nemzeti konvenciokkal es a nemzeti szimbolumma valt szereplokkel szembeni kritikus allasfoglalas, a bard megitelese a felesege nezopontjabol. Hasonlo temat dolgozott fel a Misky strieborne, nadoby vyborne cimu darabban is, a Eudovit Stur es kore csoportosuld nemzedek felesegeirol. Mintha le akarna rombolni a nemzeti tortenelemrol kialakult sztereotip, egyszerusitett gondolkodast. Miert fontos ez on szerint? Van ehhez mintaja a vilagirodalombol?

JJ: A Zila som s Hviezdoslavom cimu regenyben es a Misky strieborne, nadoby vyborne cimu szinmuben kozos a ferfinagysagok altal bearnyekolt nok megitelese. A vilagirodalomban fokent a XX. szazad 70-es eveitol irtak sokat a jogtalanul elfeledett, a ferfiak arnyekaban elo ndkrol. Szlovakiaban ezt a temat meg erdekesebbe teszi, hogy a nemzeti ikonok iinneplese itt kiiiresedett, es nem is annyira a biiszkesegunkrol vail, mint inkabb a sajat kulturtortenetiink elegtelen ismereterol.

PL: Mi volt a legfontosabb, legtanulsagosabb az on szamara az Agnesa