Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Vladimir Nabokov: Utószó a Lolita orosz fordításához (Hetényi Zsuzsa fordítása) / NABOKOV-ÁRNYALATOK

nabokov-Arnyalatok VLADIMIR NABOKOV UT0SZO A LOLITA OROSZ KIADASAHOZ (1965)1 A tudomanyos lelkiismeretesseg kesztetett arra, hogy az orosz szovegemben is megtartsam amerikai utoszavam utolso bekezdeset,2 annak el­­lenere, hogy ez tevutra vezetheti az orosz olvasot, aki nem emlekszik „V. Szirin"-re, az 6 kiilfdldon, az 1920-as, 1930-as evekben megjelent muveire, vagy nem is tud roluk, es nem is olvasta ezeket.3 Az amerikai olvasonak olyan szenvedelyesen bi­­zonygattam benne, hogy orosz stilusom messze jobb, mint az angol, hogy nemely szlavista teny­­leg el is hiheti, hogy orosz LoEta-forditasom szaz­­szor jobb az eredeti angol szovegemnel. Pedig mostanaban rozsdas orosz hurjaim rezgese csak emelyit. E forditas tortenete nem mas, mint egy kiabrandulas tortenete. A „csodas orosz nyelv", amelyrol azt kepzeltem, egyre csak ott var ram valahol husegesen, akarcsak a tantorithatatlan tavasz, szorosra zart kapu mogott, amelynek kul­­csat oly sok evig oriztem... nos, ez a nyelv, mint sajnos kideriilt, nem letezik. A kapu mogott nines semmi, csak elszenesedett faronkok es vigaszta­­lan oszi messzeseg, es a kezemben levo kulcs in­­kabb feszitovasra emlekeztet. Mindenekelott azzal vigasztalodom, hogy az itt kovetkezo forditas nem csak az anyanyel­­vetol elszokott fordito hibajabol esetlen, hanem a nyelv szelleme is hibas ebben, amelyre a for­ditas tortent. Az orosz Lolita masfel eves mun­­kalatai kozben nemesak arrol gydzodtem meg, hogy sok szemelyes csecsebecsem, potolhatatlan nyelvi keszsegem es kincsem elveszett, hanem nehany altalanos kovetkeztetest is le tudtam vonni ket csodalatos nyelv kdlcsdnos leforditha­­tatlansagarol. 1 Az amerikai Lo/zta-kiadast elokeszi­­to koriiltekinto hadmuveletek soran Nabokov 1958-ban utoszot irt konyve­­hez, amely a pornografia vadjanak ca­­folata mellett (az iro szokasa szerint) az olvasot iranyito megjegyzesekkel tarkitott ars poetica-jellegu vallomas. 2 „Miutan az Olympia Press Parizsban kiadta a konyvet, egy amerikai kriti­­kus megjegyezte, hogy a Lolita a ro­­mantikus regennyel folytatott szerelmi romancom csucspontja. Pontosabba tehetnenk ezt az elegans fordulatot, ha a »romantikus regeny« kifejezest az »angol nyelvre« cserelnenk. De itt ugy erzem, hangom fiilsertove valik. Amerikai barataim kdziil senki sem ol­vasta orosz konyveimet, s igy az angol muveim erejere vonatkozo dicseretek ervenytelenek. Szemelyes tragedian!, ami nem tartozik - es ne is tartozzek - senkire, az, hogy termeszetes koze­­gemet, gattalan, gazdag es vegteleniil hajlekony orosz nyelvemet fol kellett cserelnem egy masodrangu angolra, es megfosztattam mindazon segedesz­­kbzoktol - a torzito tiikortol, a fekete barsony hatterfuggonytol, a hallgatd­­lagos gondolattarsitasoktol es hagyo­­manyoktol -, melyeket, a bennsziilbtt illuzionista, frakkszarnyat fblkotve, oly varazsosan tud folhasznalni, hogy a maga modjan haladja meg az orbk­­seget. 1956. november 12." (Bekes Pal forditasa.) 3 V. Szirin: Nabokov europai korsza­­kaban (1923-1940) hasznalt iroi alne­­ve, amelyen kilenc regenyt, btvenhat novellat, szamtalan verset es tobb szinmuvet jelentetett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents