Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Száz Pál: Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht KÁRPATALJAi riportjaiban (tanulmány) / KÁRPATALJA
KSKiflfijjS? E-7: jEmM a szerzo is ismerte.)8 Olbrachtot is ez a kivancsisag vezerelte, ahogy azt 1952-ben keltezett leveleben irja: „Myslenka jit studovat Podkarpatskou Rus ve mne vznikla v dobach, kdy se v parlamente mnoho mluvilo o tamnich pomerech a o hmotne i kulturni bide."9 1931-ben kezdte megjelentetni riportsorozatat a Literarni noviny hasabjain, ezeket a cikkeket osszegyujtve egy evvel kesobb Zeme bez jmena (A nevtelen fold), majd 1935-ben uj riportokkal bovitve Hory a staleti (Hegyek es evszazadok) cimen jelentette meg. A szerzo nemcsak tapasztalatot, anyagot, elmenyeket gyujtott Karpataljan, tanulmanyozta a regio politikai, demografiai, etnografiai, termeszeti, gazdasagi adottsagait. Riportkonyve ezeket a tapasztalatokat rogziti, komplex kepet nyujtva kora Karpataljajarol, szem elott tartva a regio tortenelmi fejlodest, a mult es jelen tarsadalmi folyamatait es helyzeteit, a nep eletet, szokasait, a vallasi es etnikai sokszinuseget. 1933-ban jelenik meg Nikola Suhaj loupeznik (Nikola Suhaj, a betyaf) cimu regenye, melyben a huszas evek egyik leghirhedtebb betyarjanak emlekezetet dolgozza fel a felgyujtott leveltari anyagok (periratok), szajhagyomany (Loupeznici [Betyarok] cimu riportjaban tobb nepkolteszeti alkotast kozread) es Nikola csaladjanak kozlesei alapjan. Ugyanebben az evben a szerzo mar Karel Novyval es Vladislav Vancuraval a Marijka nevernice (Hutlen Marijka) cimu film forgatokonyven dolgozik.10 A regio koriil szovddd cseh diskurzus a ruszinok mellett a zsidosag tarsadalmi helyzetet sem hagyhatta figyelmen kiviil, hiszen a zsidok nemcsak a Csehszlovak Koztarsasagban, de a Trianon elotti Magyar Kiralysag teriileten is Karpataljat laktak a legsurubben. Olbracht muveiben szinten fontos szerepet jatszik a zsidosag abrazolasa, s kiilonosen utolso karpataljai prozajaban, a Golet v udoli (Atokvolgye) cimu prozatriptichonban abrazolja a regid keleti zsidosaganak (Ostjudentum) tradicionalis vilagat. 8 Idezi: Hnizdo, Vlastislav: Ivan Olbracht. Praha, 1982, Melantrich. 99. Kana allitja: „S Olbrachtem jsem o Zakarpatsku mluvil, cetl tyto reportaze a ptal se mne, zda je to tam vskutku tak hruzne. Nu, sam se o tom presvedcil." Idezi: Adamova: i. m. 77. [Olbrachttal beszelgettem Karpataljarol, olvasta ezeket a riportokat, es azt kerdezte, tenyleg olyan szornyu-e ott. No, maga gyozodott meg rola."] 9 Idezi: Adamova: i. m. 77. „A gondolat, hogy Karpataljara menjek, es tanulmanyozzam a videket, abban az iddben dtlott fel bennem, amikor a parlamentben sok szo esett az ottani kbrulmenyekrol, az anyagi es kulturalis nyomorrol." 10 A filmet Alsokalocsan forgattak, szineszek nelkiil, a helyi lakosok szerepeltetesevel.