Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Száz Pál: Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht KÁRPATALJAi riportjaiban (tanulmány) / KÁRPATALJA
„Prisel jsem psati beletrii. Ale kdyz jsem videl, do jak bezmerne bidy byla cela zeme vehnana, jake kulturni a politicke zmatky se tu vedome a za zistnymi ucely vyvolavaji a jak nebezpecna a dobre organisovana smecka lotru rabuje cele kraje, nebylo mozno alespon v prvni dobe nenechati beletrii beletrii a nepsati o nich. Me clanky vzbudili hodne vzruchu. A v nem bylo hlavni otazkou, co vim a co nevim. Vedel jsem hodne, ale napsal jsem jen zlomek toho, ponevadz pravda sice zustava pravdou, ale aby se stala pravdou oficialni, k tomu je treba dukazu jednotlivci casto nedostupnych. A prave zapomenuty kraj, v nemz jsem meskal, byl pravym eldoradem panskych hrabivcu. Zde se kradlo a lumpacilo v bozskem klidu a samozrejme. Tady byla prava loupeznicka idyla. A sem prislo individuum, aby ji rusilo."5 A szepiras mellett (vagy helyett) tehat egy latvanyosabb cel vezerelte a szerzot, megpedig a saintgermaini bekeszerzodessel 1919-ben az elso Csehszlovak Koztarsasaghoz csatolt Karpataljarol valo tudositas. Praga es az orszag nyugati, leginkabb urbanizalt es polgarosult regioi szamara a tavoli (Isten hata mogotti) Karpatalja teljesen ismeretlen, egzotikus helynek szamitott, hiszen az nem volt resze a cseh tortenelmi es kulturalis tudatnak, nem volt vele semmilyen kapcsolatuk. Maga Olbracht irja egy leveleben 1932-ben: „...mne stale nekam zvou na prednasky o Podkarpatske Rusi, ktera jim je, jak se znova a znova presvedcuji, neznamou africkou pevninou."6 A cseh kozbeszedben es az intellektualis korokben mindennek ellenere (vagy eppen ezert) feleledo erdeklodes nyoman elenk diskurzus alakult ki, amely - az egyre erosodo szocialis problemak es a koztarsasag kolonizacios torekvesei miatt - a kritikusabb, baloldali-marxista korok kivancsisagat egyre jobban izgatta.7 (Olbracht elott mar Vlastimil Borek es Vasek Kana is kozolt riportokat Karpataljarol a Tvorba cimu lapban, melyeket 5 Idezi Rudolf Havel utoszavaban. In Olbracht, Ivan: Nikola Suhaj loupeznik, Golet v udoli, Hory a staleti. Praha, 1959, Nase vojsko. „Azert jottem, hogy szepirodalmat irjak. De amikor lattam, hogy milyen merhetetlen nyomorba hajszolddott e fold, milyen politikai zavarokat keltettek tudatosan es nyereszkedesbol, es milyen veszelyes es jol szervezett rabldbanda lop meg egesz videkeket, nem lehetett legalabb az elso idoszakban nem felretennem a szepirodalmat, es nem irni ezekrol. Cikkeim eleg nagy felbolydulast valtottak ki. Es a fo kerdes az volt, mit tudok, es mit nem tudok. Eleget tudtam, de csak a toredeket irtam meg, bar az igazsag igazsag marad, de hogy hivatalos igazsagga valjon, ahhoz az egyen szamara gyakran hozzaferhetetlen bizonyitekok kellenek. Es eppen az elfelejtett videk, ahol tartozkodtam, volt az uri haracsolok eldoradoja. Itt termeszetesen isteni nyugalomban lehetett lopni es zsivanykodni. Itt igazi betyaridill volt. Es idejott egy egyen, hogy megzavarja." (A cseh forrasokat sajat forditasban idezem, ahogy Olbracht riportjait is, mivel Zador Andras forditasa nem allt rendelkezesemre - Sz. P.) 6 Idezi: Kopist'anska-Gosovsky: i. m. 32. „...engem egyfolytaban hivnak valahova eloadast tartani Karpataljarol, amely szamukra, mint ahogy errol ujra es iijra meggyozodbm, ismeretlen afrikai videk." 7 Vo. Olbracht: i. m. 604-605.
