Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány) / KÁRPATALJA
Mandrik Erzsebet elso emlekiratat A pokol bugyraiban cimmel 1994-ben fejezte be, de csak 1996-ban jelent meg kdnyvformaban. Az alaptdrtenet nagy vonalakban a kovetkezo: 1946. februar 6-an egy orosz hatarortiszt teved a Mandrik-birtokra. A gazdatol palinkat kovetel. Mikor a tiszt a kelletenel jobban lereszegedik, a gazda kimegy a hazbol, mert fel, hogy a vegen meg osszeveszes lesz az italozasbol. Igy viszont az orosz tiszt a meg tizenotodik eletevet sem betolto Boske6 tarsasagaban marad. A reszeg hataror kap az alkalmon: Bosket leteperi, majd megeroszakolja. A lany - mielott elajulna - meg kialt nehanyat, amit meghall az apa, aki ennek hatasara ront be a hazba, majd diiheben puszta kezzel veri agyon a tisztet. Boske dccse segit eltiintetni a holttestet, vegiil az apa - tartva a sulyos biintetestol - menekiilore fogja, a roman hatar fele veszi az iranyt, a gyerekek sosem latjak ujra. Ekkor kezdodik a csalad hanyattatasa. Mivel a gyilkossag utan kierkezo es razziazo katonak az apat nem talaljak sehol, a fiatal es torekeny Boskere haritjak at a biintetest. Errol a szoveg igy tuddsit: „Evek multan, amikor mar ertettem es beszeltem oroszul, megtalaltam: az USZSZK Biinteto Torvenykonyvenek 54. paragrafusa es az SZSZKSZ Biinteto Torvenykonyve 58. paragrafusa alapjan allam- es nepellenes tevekenysegert iteltek el otevi szigoritott bortonre, otevi kenyszermunkara es eletfogytiglani szamuzetesre."7 Boske megjar tobb bortont, lagert, meg Sziberiaba is elkeriil, mielott kiszabadul, egy lengyel katonaorvostol sziiletett gyermekevel. Mikor hazaerkezik, a nincstelenseg var ra: a Mandrik csalad minden birtokat elvettek a szovjetek. Ha az emlekiras mufaji tapasztalatabol indulunk ki, megkeriilhetetlen a szerzoseg kerdese, hiszen alapveto feladat az ertelmezo szamara, hogy meghatarozza: ki, milyen pozicidbdl emlekezik es irja le az adott tortenetet. A pokol bugyraiban bevezeto sorait jegyzo Balogh Iren hangsulyozza, hogy: „Ez a vallomas, amelyben nyilvanossagra hozza tragikus sorsat - majdnem dtven esztendo multan szakadt ki belole."8 Az elbeszelo nezopontja retrospektiv: a megiras pillanatabol tekint vissza a mult esemenyeire, igy mond el egy egyenes vonalu, celiranyos 6 Az emlekirat szerint: „A keresztsegben az Erzsebet nevet kaptam, de e csaladban es faluszerte mindenki Boskenek szolitott es szolit ma is". Mandrik Erzsebet: A pokol bugyraiban. Ungvar-Budapest, 1996, Intermix Kiadd. 8. 7 Uo. 23. 8 Balogh Iren: Eloszo. In Mandrik Erzsebet: i. m. 6.
