Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány) / KÁRPATALJA
kArpAtalda tortenetet a megsziiletestol egeszen a jelen sorok megirasaig. Sehol nem meriil fel ketseg a szerzo-elbeszelo identitasaval kapcsolatban. Nem igy a narratopoetikailag sokkal tobb kerdest felveto masodik kotetben. A pokol torndcain harom fejezetebol az elso ketto vegere (Z. Edesapam elettortenete, II. A papo itelete) a Mandrik Boske nev keriil, mig az utolso fejezet (III. Edesanyam eletenek tortenete) a Boske neni alairassal van ellatva. Ezzel szemben a harom szoveget egy kdnyvve osszefogo boriton a Mandrik Erzsebet nev szerepel. A szovegreszek vegere odahelyezett (valtozo) alairasok bizonyos szinten mar eleve meghatarozzak az elbeszeldi poziciot, valamint az olvasohoz valo viszonyt. Az Erzsebet keresztnev becezett alakvaltozata, a Boske arra utal, hogy a szovegek narratora es (ala)iroja szokatlanul kozel engedi magahoz az olvasot, bizva a joindulatu, egyutterzo tortenetbefogadasban es -ertelmezesben (hiszen Boskenek a csaladtagok, az ismerosok neveztek a szerzot). Az utolso fejezet vegen talalhato Boske neni szigno viszont tavolodast is sejtet az elobbi kozvetlensegtol. Ebbol kovetkezik, hogy a konyvet szerzokent jegyzd Mandrik Erzsebet nem problemamentesen azonos dnmagaval, hanem a szovegben megjelend es megszolalo Mandrik Boske es Boske neni identitaskonstrukciojabol epul fel. Mig elobbi dnmegnevezes csupan a narrator es az olvaso egyfajta barati, a joindulat hermeneutikajaban bizo kozelseget jelzi, addig a kesobbi szovegresznel jelen levo alairasnal a vezeteknev elhagyasa es a z,neni/z megszolitas betoldasa meg kozelibb, csaladias kapcsolatot feltetelez, de mar hangsulyozva a narrator es az olvaso kozotti kor- es tapasztalati kiilonbseget is. Ketsegtelen, a masodik kotet csaladtorteneti elbeszeleskent is olvashato, es mint ilyen, harom tortenetet tar elenk: az edesapa es az edesanya tortenetet - melyek egyben elettortenetek is - valamint a nagyapa (illetve a nagymama) eletenek egy meghatarozo epizodjat. „Ahhoz hasonlo tragedia, mint a mi csaladunkban, sem azelott, sem azota nem tortent Karpataljan"9 - tamasztja ala a hiperbola alakzataval elve visszaemlekezese letjogosultsagat az elbeszeld. A tortenetek centrumaban az adott fejezet 9 Mandrik Erzsebet: A pokol torndcain. Ungvar-Budapest, 2007, Intermix Kiado. 66. A tovabbiakban: Mandrik, 2007.
