Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány) / KÁRPATALJA
KABPATALDA altalaban es onmagaert, szeretek benne valamit, ami egyaltalan nem redukalodik holmi esztetikai minosegre, a forma elvezetenek valamilyen forrasara, akkor ez a titok helyett van. Egy abszolut titok helyett. A szenvedes van oft."4 (Kiemelesek az eredetiben.) Ehhez kapcsolodik meg, hogy az emlekiras ketsegtelenul tobb szempontbol rokona a regenyirasnak.5 Miutan pedig a posztmodern vegletesen kitagitotta es viszonylagositotta a regeny mufaji hatarait, valoban konnyen ervelhetimk amellett, hogy ma leginkabb a befogado ertekszemleleten, a szoveggel szemben tamasztott elvarasain, hagyomanyszemleleten mulik, hogy egy elbeszeld szoveget valaki szepirodalomma, jelesiil regennye olvas-e vagy sem. A rendszervaltast kovetoen Karpataljan megnott az igeny a multtal valo szembenezesre, az eldzo rendszerben tortent bunok abrazolasara akar a szepirodalom, akar az alapvetden nem fikcios jellegu szovegek eszkozeivel. A szepirodalmi alkotasok koziil messze kiemelkedik Nagy Zoltan Mihaly kisregenye, A satan fattya. De ez az igeny hozta letre az dneletiras es memoar olyan muveit, mint Dr. Ortutay Elemer: ,,... holnap is felkel a nap", Bendasz Sandor: Ot ev a szogesdrot mdgdtt: egy karpataljai pap a Gulag munkatdboraiban, Meszaros Sandorne: Elrabolt eveim a Gulagon stb., melyek forrasertekunek szamitanak a malenkij robot kutatoi koreben. Ezek a szovegek a kommunikativ emlekezetben tovabbeld tapasztalatokat kozvetitettek a radikalisan megvaltozott koriilmenyek kozott ujjaepiilo kulturalis emlekezet fele. Ebbe a sorba tartozik tematikailag Mandrik Erzsebet mindket emlekirata, melyek igy mufajilag koztes helyet foglalnak el a regenyes dneletiras (peldaul Gyorke Zoltan: Hatdrsav, Cseh Sandor: Akacfak alatt), valamint a naiv elbeszeles hatarait atlepo visszaemlekezes-regeny (Vari Fabian Laszlo: Tdbori posta, Szovjet munderban Poroszfoldon, illetve az eddig publikalt reszletek alapjan ilyen a Vasdrter is) kozott. Ehhez a mufaji atmenetiseghez sorolhatok, es igy szinten sajatos ertelmezoi kihivast jelentenek Balia Laszlo onigazolb es dnfelmento narrativat mukodteto szovegei, megpedig A vegtelenben talalkoznak cimu regenyfolyam reszei, illetve memoarja, a Szegeny ember vizzelfdz. 4 Derrida, Jacques: Szenvedesek. In uo: Essze a nevrol. Boros Janos -Csordas Gabor - Orban Jolan forditasa. Pecs, 2005, Jelenkor Kiado. 37. 5 Szinten Laczhazi Gyula irja: „Rokonsagot tart a regennyel az emlekiras, amennyiben nem az eposz kovetelmenyei szerint idealizalt, valamely absztrakt eszme szolgalataban allo egyeneket, hanem konkret individuumok eletvilagbeli tapasztalatait, konfliktusait tematizalja; es abban is, hogy a kotetlen prozai mufaj nagy stilaris szabadsagot biztosit az emlekironak, egyarant lehetove teve az elo beszed fordulatainak, kiilonbdzo stilusszinteknek vagy a bonyolult barokk kormondatoknak az alkalmazasat". Laczhazi Gyula: i. m. 284.
