Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Soóky László: Egy rendezői nyilatkozat elemzése (A Komáromi Jókai Színház Börtönkarrier című előadásáról) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tZLfiSEK ES POFONOK

A szinpad elmond egy folyamatot - mondja Brecht. Esttinkben a szinpad kozvetit egy folyamatot. A nezot szemlelove teszi, de felebreszti az aktivitasat. Esetiinkben az elso felvonasban a rendezo (egyediil 6) harsany, kicsit poentirozott kacagasa felebresztette a kozonseget. Donteseket kenyszerit ki belole, ismereteket kozvetit neki. Esetiinkben ez kimaradt. Szembehelyezi a cselekmennyel, ervekkel dolgozik, az ervelesek megismeresse valnak. Harom alkalommal a kozonsegre kapcsoltak a vilagitast. Ez lehetett az. De Brecht egy szoval sem emliti azt, hogy a direktiv illusztracio a szinhazi teremtes resze. A valtozo es valtoztato ember a vizsgalat targya - igy Brecht. Ez konkretan kimaradt a rendezoi koncepciobdl. A jelenetek egymasutanja nem linearis, a jelenetek dnmagukert vannak, a figyelem targya a dolgok menete. Igaz, hogy a jelenetek sorrendisege linearisra sikeriilt, de a jelenetek egytol egyig valoban dnmagukert voltak. A szinhaz targya a vilag, ahogy alakul, es az ember, ahogy cselekednie kell. A rendezo ezt a tetelt nem gondolta vegig kello odafigyelessel. Kozeppontjaban az ember inditekai allnak, a tarsadalmi let hatarozza meg a biralatot. Nos, ez a nyithatatlan ajto kulcsa: a Bortonkarrier egyetlen szereplojenek sines inditeka.

Persze, lehetseges, hogy Brechtnek a szinhaz dramai formajarol alkotott meghatarozasai alapjan kellett volna megkozelitenem az eloadast, de az eldzoeket figyelembe veve ehhez nines sem inditekom, sem batorsagom.

Hogy mirol szol a szindarab? Egy rab megszdkik a bortonbdl, mindenki felreert minden helyzetet, igy emelkedhet a tarsadalmi rangletran egeszen a miniszterelnoksegig. Az eredetiben vissza akar jutni a bortonbe, a mi valtozatunkban vegiil is nem. A rendezo ezt igy interpretalja: „Az eredetiben Walter vegig a bortonbe akar menni, nalam meg egyszer csak rajon, hogy o ezt az egeszet tulajdonkeppen elvezi. (...) Walternek, a foszereplonek a borton elotti multjarol nincsen szo, de ugy kepzelem, es a szineszeknek is igy elemeztem, hogy az elejen minden mindegy alapon viszonyul a dolgokhoz."

Igen, de! Az elemzes szempontjabol talan megsem mindegy az, hogy a foszerepld, Walter korabban egy bajos sorozatgyilkos volt-e, vagy abrandos pedofil, esetleg akasztani valo tyuktolvaj. Mert azon tul, hogy a foszereplo hogyan viszonyul az adott helyzetekhez, figyelembe lehet venni azt is, hogy a nezo hogyan viszonyul a fdszerepldhoz. Ugyanis, ha a foszereplonek nines egyenisege, akkor a tortenetnek nines tetje. Ha a tortenetnek nines tetje, akkor a tortenet nem hozza izgalmi helyzetbe a nezot, s kialakul ket belterjes kozeg. Az egyik terfelen a jatszok, a masikon a kozonseg, kdzottuk pedig az iivegfal.

Az viszont az eloadas folyamataban kideriil, hogy a rendezo nagymestere a semmi megteremtesenek ugyanugy, mint az alkonfliktusok kialakitasanak, peldaul a tarsadalmi viszonyok kapcsan. Bravurosan hozza letre a felszinesseget: nem a parddia szintjen, hanem a rendezoi koncepcio keretein beliil. Fontos, hogy vicces legyen, fontos, hogy eldoljon, hogy elessen, fontos, hogy a rendornek krumpliorra legyen, mert, ugye, a rendor az zsigerbol hiilye, s ha magyar (mert a diszlet szinei kicsit direkt modon, de nem hagynak ketseget afelol, hogy hoi van a korrupcio, a bratyizas es a borton orszaga) akkor fokozottan az. „A legnagyobb dramaturgiai beavatkozas az volt, hogy kihuztam a darab veget, es irtam egy nagyfinalet, melyben mindenkinek a sorsa lezarul." Ez igaz, egy kicsit nepmesei felhanggal, megeroszakolva az dtlettelenseget: Bonnie,