Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM

FORRADALOM demonaink megismerese. Blanche traumatizaltsaga szinte pszichoana­­litikus orvenyt is megnyit: mintha az edesanyjaval tortent tragikus eseme­­nyek ismetlodnenek meg az o sorsa­­ban is, es nem lenne menekves a (re) generalodo ido csapdajabol. Poulenc zeneje a belso lelekanalizisre helyezi a hangsulyt, es a kiilvilag velt vagy valds impulzusainak lelki ertelmezhetosege szeles skalan mozog a depressziotol az egzaltaltsagig, a belenyugvastol az extazisig. A zenek osszecsapasa, egy­­masnak eresztese mar az elso felvonas vegen elkepeszto fesziiltseget teremt: a dallamos, idonkent archaikusnak hato recitativokat remek dallamivek, melddiaformacidk teljesitik ki, a mely­­retegekben az impresszionizmus szin­­erzekenysege kiizd meg a liturgikus vagy szakralis formak szikarsagaval. Kiilon erdekesseg, hogy milyen ve­­kony hartya valaszt el zenei ertelemben egyhazi es vilagi megszdlalasmodot: a zenedramaval szemben igencsak kriti­­kus Paul Henry Lang joggal erzekel a Blanche batyja es Marie nover duettje mdgott elmaszatolt „szerelmi duettet" (!)vagy a bortbnben a priorissza altal elenekelt dalban „romancot" (!).20 Lang szerint „az elegans es muveszi zenet nem futi a targyhoz melto geniusz, in­kabb ihleti Thespis, mint Krisztus".21 En epp ezeket a mintazatelcsuszasokat latom Langgel szemben a zenei szovet egyik legizgalmasabb vonasanak. A ki­­csucsosodas gyonydrusegesen epul fel: az onkent vallalt martirium megjeleni­­tese egyszerre verfagyaszto es feleme­­lo. Az ertelmes halal, a megvalto halal megismetlese paradox modon a meg­­nyugvas, sot a boldogsag jelkepe lesz. Ez a boldogsag viszont csak azok sza­­mara valik egyertelmuve es indokoltta, akik biztonsagosan kepesek tajekozod­­ni a kolostori szellemiseg, a katoliciz­­mus kollektiv mentalis terkepen. Gottfried von Einem Danton halala cimu, Georg Buchner dramaja nyoman fogant operajat a Salzburgi Unnepi Ja­­tekokon mutattak be 1947-ben.22 Gott­fried von Einem targyat szinten a sza­­badsag, az egyenloseg, a testveriseg neveben elharapozo vergdzos akarno­­ki torekvesek, illetve a demagogia ab­­razolasa kepezi. Robespierre es Danton csak latszatra kepviselnek ket ellentetes polust: mindketten elsosorban dnma­­gukkal keriilnek konfliktusba. Robes­pierre raerez a hatalom mukodesenek mechanizmusara, es ez felvillanyozza, Danton pedig raun az oszintetlen for­­radalmi szolamok kiiiresedett retorika­­jara, es arra a latszaterkolcson alapulo moralra, mely megtagadja tole, hogy az lehessen, aki valojaban lenni szeret­­ne. A nyilvanos terben azonban szinte felcserelhetoknek latszanak. Einem az operahoz alaposan attanulmanyoz-20 Paul Henry Lang: Az opera. Egy kiilonos mufaj kulonos tortenete, 262-267 21 Uo„ 264. 22 Gottfied Von Einem: Dantons Tod. Opera d'Oro, 2001 (1316) Fricsay Ferenc vezenyletevel (sajnos, nem tul jo hangmindsegben). Uj szerep­­osztasban: Orfeo, 1995 (C102842H).

Next

/
Thumbnails
Contents