Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM
FORRADALOM ta a francia forradalom zenei vilagat, a korabeli nepi es mozgalmi dalokat, melyek kiilonosen a hatasos tdmegjelenetekben jutnak nagyobb szerephez. A zeneszerzo egy sajatos deklamalo, parlando stilust alakit ki, mely nemcsak kiemeli a szo erejet, de jelzi is a verbalis kifejezes primatusat a vokalis anyagban. A zenekari reszek viszont nem alarendeld jelleguek, sokkal inkabb resztvevoi annak a pulzalasnak, mely a feszultseg felgyulemlesebol es annak feloldodasabol adodik. Einem szigoru szerkesztesi elveinek eredmenye az a hihetetlen kohezio, mely ezt a befejezetlen Buchner-dramat befejezett egesznek lattatja. Rolf Liebermann egyenesen azt allftja, hogy Einem miive meggydzobb left, mint az eredeti.23 23 Rolf Liebermann: Eletem az opera. Ford. Szell Jend. Budapest, 1984, Zenemukiadd, 69. Giacomo Manzoni olasz zeneszerzo 1975-ben, Bolognaban bemutatott Per Massimiliano Robespierre cimu darabja mintha Gottfried von Einem Danton-ellenpolusat kepezne meg. Manzoni operaja ugyanakkor tipikusan avantgard alkotas: felszamolja a hagyomanyos ertelemben vett cselekmenyvezetest es a fokozo, kielezo dramaturgist, es egy specialis expressziv-erzelmi narraciot vezet be. A ketreszes opera jelenetekbol es ugynevezett utakbol (percorso) all. Ezek Robespierre eletebol, szonoklataibol, gondolataibol keszitett montazsok, hangulatanalizisek. Valojaban a felvilagosodas es a polgari forradalom eszmeinek iitkozoteret teremtik meg. A Robespierre-jelenseg folyamatos kritikai analizis ala van vetve: az elso resz masodik jeleneteben kulonfele kortars noalakok alkotnak velemenyt Robespierre-rol, a hosrol, a megmentdrol es - a szornyetegrol. Novere, Charlotte az opera kozponti alakjava valik. Ugyanilyen tiikorjatekot kepeznek Robespierre eszmevilagaval szemben a kor megidezett iroi. A zeneszerzo nem irt verbeli portreoperat, nem akar hagyomanyos eletrajzot. Eszmeket, nezopontokat iitkoztet, egyazon jelenseg arculatara es fonakjara egyszerre kivancsi. Manzoni tortenelemszemleletenek dialogicitasa es provokacioja az objektivitas lehetetlensege fele tor utat. Maga a fohos is hoi egyediil, hoi megsokszorozva (megnegyszerezodve) jelenik meg: az identitas szerepekre, arcokra, maszkokra bomlik. Robespierre, a francia forradalom hose tehat egy eszme szimboluma lesz, es az eszme hiveit reprezentalja. A terhatas es az elektroakusztikus dimenzio, illetve a zeneben vegigvitt nyelvanalizis dimenzioinak megteremtese Manzoni szamara legalabb olyan fontos lesz, mint Luigi Nono eseteben. John Corigliano The Ghosts of Versailles (Versailles szellemei) cimu (posztmodern) vigoperajat a New York-i Metropolitan 1991-ben mutatta be.24 A szovegkbnyvet William W. Hoffmann irta Beaumarchais nyo-24 John Corigliano: The Ghosts of Versailles. Deutsche Grammophon,, 1993 (072 530-1).
