Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK idezziik fel a tanulsagot. A kutyatortenet fokozatosan valt at az ember es ember kozotti kiizdelem sikjara, ahol Jevszej vegiil is megoli a kutyat, mert Andrason akar bosszut allni. Ket embertipus jelenik meg a kisregenyben: Andras nem szereti a kepmutatast, egyenes ember. Persze o lesz a vesztes, mert az egyenes ember mindig vesztes. (Hogy o is tisztaban van-e ezzel, az bizonytalan.) Jevszej gogos, raadasul csald. Annyira primitiv ember, hogy mindjart az elso dsszeiitkozeskor leveti kepmutato modorat. De o is csak ideig-oraig lesz ugynevezett nyertes, mert tojaslopason kapjak - tehat d is vesztes, csak egeszen maskeppen, mint Andras. Andras tulajdonkeppen nyer, bar sulyos arat fizet ezert. Vegiil is a vesztes Jevszej, bar sosem volt erkolcsi erzeke, fgy tulajdonkeppen a veszteseg sem jut el a tudataig. Legfoljebb apro kellemetlensegnek fogja fel a tojaslopast. Ket ember, akin nem lehet valtoztatni, ahogy a jon, illetve a rosszon sem lehet valtoztatni. Lengyel Jozsef persze nem fatalista, legalabbis en ugy gondolom, bar lehet, hogy a tortenet enyhe parabolisztikus izt hagy maga utan. Vagy nem? Ez is bizonytalan. Nines az egesz irasban semmi politikai iz, illetve jo melyen rejtve van. Es ez a csodalatos benne. Mert tulajdonkeppen a kisregeny az elso mondatatol az utolsoig a politikarol szol, de mennyire maskeppen, mint, mondjuk, Dery Niki]e es a tobbi politikailag elkdtelezett, ellenzeki irasmu. Meg Szolzsenyicin is, Az Ivan Gyenyiszovics egy napjdban tobbet arul el a sztalini rendszer embertelensegeirol, mint a Lengyel Jozsef kisregenye. Igazi mestermu az Igezd, a legjobb tiz-tizendt huszadik szazadi magyar prozai remekmii koze tartozik. Mondhatnam, az a baj, hogy a magyar irodalomban sziiletett, es nem, mondjuk a lengyelben, csehben, oroszban, mert nemhogy a szakma nem becsiili meg, ma mar az irorol is mintha elfeledkeztek volna. Meg az sem mentseg, hogy Lengyel Jozsef, a kezdeti Kassak-kovetese utan, nem tartozott sehova sem. A Szovjetunioba emigralt, 1938-ban a gulagra vittek, majd tiz ev mulva, szamuzottkent egy del-oroszorszagi faluban telepedett le, s csak 1955- ben tert haza Magyarorszagra. Hatvanevesen masodszor is fro left, meghozza kituno iro. Hangsulyozom: nem mentseg ez sem, legfoljebb a magyar sznobizmus bizonyiteka. Az a peehje, hogy tulajdonkeppen nem tartozott semmilyen irodalmi tarsulashoz vagy csoportosulashoz sem. Ez a legfobb „bune". Nem tartozik sem a „jobbosokhoz", sem a „balosokhoz", mert politikailag magasan fdlottiik all. Nem „ideologus", ami, ezek szerint, sulyos hiba - legalabbis jelenleg. (Meg a sokkal nepszerubb Deryrol is elfeledkeztek manapsag, a felejtes, ugy latszik, iratlan szabalya a magyar sznobizmusnak.) Nos, leginkabb a kutyat sajnaljuk, mert huseges teremtmeny, es mert nem erdemelte meg a sorsat. (Akarcsak Andras?) Najda es Andras kdzott tobb parhuzam is felallithato - bizonyos ertelemben mindketten szenvednek, es mindketten till akarjak elni a szenvedesiiket. Az egyiknek sikeriil, a masiknak nem. „Csak a kutyakrol nem beszeltek soha es a multrol." Vagyis, tulajdonkeppen, az eroszakrol es a kiszolgaltatottsagrol. III. Alfa egy haragos kutya, egyaltalan nem hasonlit Najdahoz, a szelid, de nem mindig engedelmes ebhez, es Csutorahoz
