Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

KUTYASZOVEGEK,

SZOVEGKUTYAK

■ . . ■■ i ■

amig Najda megkolykezik, aztan lelovi, mert mar ugy sem tudja hasznat venni. Okos kutya, eppen hogy csak beszelni nem tud, mondja Jevszej. „Beszelni is tud" - mondja Andras, de Jevszej nem egeszen erti a mdgottes tartalmat. Szamara a kutya csak egy kutya, barmenynyire ertelmes is. Megkolykezik, aztan lelovi. A kutya azonban mintha valoban erteni velne a szavat. Dont, es Andrast valasztja. Megszdkik Jevszejtdl, es Andrassal el tovabb. Jevszejt a hiusagaban es a gogjeben sertette meg, ezert Najdanak pusztulnia kell. Najda pusztulasa utan - el az emberektol - Andras kikoltozik az erdobe egy kunyhoba. Megtudja, hogy Jevszejt levaltottak, mert tojast lopott. Miska gyakran ellatogat hozza. Beszelgetnek. „Csak a kutyakrol nem beszeltek soha es a multrol."

Ennyi a tortenet - egyszeru es megis nyugtalanito. Jevszej orosz (ukran) nev, feltehetoleg tehat Oroszorszagban jatszodnak az esemenyek. De eszak vagy del? Kelet vagy nyugat? Tajga vagy Europa keleti fele? Nem tudjuk. Oroszorszag hatalmas birodalom, Kelet-Europatol a Csendes-oceanig terjed, es mindenfele nep lakja, az orosztol kezdve a baskirokon at, teszem azt, a csukcsokig. Andras idegen, tehat nem orosz. Nem is oroszorszagi (vagyis szovjetuniobeli)? Nem deriil ki. Melyen titkolodzik, valoszinuleg van valami a rovasan. De az is lehet, hogy artatlanul tilt. Nem kerdezi senki sem, hogy ki fia-borja, legjobb nem tudni semmirol. Ezt az orosz emberbe belevertek. Nem tudni semmirol, az a legjobb, mert az a legbiztonsagosabb. Ez nem Nyugat-Europa. Andras felig-meddig elszolja magat a kutyaval kapcsolatban. Azt mondja: „Nem emberi, mert akkor kegyetlenebb volna."

De van valami mas is a hallgatasaban, es, mi tagadas, a menekuleseben. A szabadsaghiany. Andras meg mindig bunhodik, jollehet a szamuzetes sokkal enyhebb modja a kikozositesnek, mint a gulag vagy a bortoncella. Akar meg szabadnak is erezheti magat az ember, ha nem jon egy Jevszej, aki a maga otromba modjan figyelmezteti dt, hogy egy senki. „Hat te erted?" - szol poffeszkedve Andrashoz Jevszej. Ne tegezzen engem! - Nem kiabalt, de kozelebb lepett Jevszejhez." Ebbol, es az apro elszolasokbol erthetove valik, hogy Andras kenyszerlakhelye csupan a falu. A sztalini tisztogatasok utan vagyunk? Ez sem tisztazodik igazan, de ez a sok tisztazatlansag, paradox modon, a kisregeny eldnyere valik. Lengyel Jozsef ugy szol a sztalinizmusrol, hogy Sztalin neve el sem hangzik kozben - sot a sztalinizmus kifejezes sem. Mert Lengyel Jozsef nem a sztalini diktaturardl ir, hanem joval elvontabban, a diktaturardl altalaban. Sot! Meg nagyobb paradoxon a tortenetben, hogy minel tavolabb keruliink a sztalinizmustdl, annal jobban felragyog az igazi mondanivalo. Beladi Miklos szavait idezziik: „Nem a szamonkerest vagy a vademelest tartotta fontosnak - ez sem hianyzik irasaibol -, hanem az emberi feleldsseg messze hangzo intelmeit fogalmazta meg." A kutya szerepe itt valik fontossa, talan a leginkabb fontossa a kisregenyben.

Jevszej kutyaja valoban megsejti, hogy miben santikal a gazdaja. Megsejti, mert ridegen banik vele, mig Andrasban, bar ezuttal is osztondsen, vedelmet nyerhet. Es a kutya valaszt - megint csak osztondsen, mert nem ismeri a kepmutatast, mert egyszeruen csak „allat". Ha ember volna, sokkal kegyetlenebb volna,