Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK Megsem ilyen egyszeru a tortenet, bar hellyel-kozzel az ember leegyszerusiti, mivel szinte kinalja magat az egyszerusitesre. Van ennek a tortenetnek egy tovabbi ertelmezese is. Csutora ugyanis nem jo kutya, legalabbis az ember szempontjabol. A jo kutya Jimmy King. Csak hat unalmas, mert minden cselekedete kiszamithato. Ellenben Csutora kiszamithatatlan, ahogy a szabadsag is kiszamithatatlan. A legtobb ember felreertese, hogy a szabadsagot osszekeverik a szabadossaggal. Holott a „poroszos" modszer, melyet Csutoranak el kell viselnie, a legalkalmatlanabb a kutyak egy tipusanak a nevelesere. Marpedig a gazdi a poroszos modszert alkalmazza, ami tovabb diihiti a kutyat. Itt most mar nemcsak a mas valosagrol van szo, hanem a valosag es az ember viszonyarol. Egy idd utan eletre-halalra megy a jatek. Tulajdonkeppen a gazdi nyarspolgar, s a kenyelemszereteteben harcra kel Csutoraval, es ebben a harcban mindketten veszitenek. Erre akkor jon ra, amikor mar nincsen Csutora, amikor Jimmy King van, a jol nevelheto, de vegtelenul unalmas kutya. A Csutora az allegoria es a parabola kdzotti regeny. Az allegorianak ellentmond, hogy tobbfele megoldas is kinalkozik a regeny vegere. A regeny ird lezarja a kerdest, meghozza ugy, hogy inkabb nyugtalansagot kelt az olvasoban, mondhatni atviszi a nyugtalansagat az olvasora, mivel az olvaso elott is nyitva marad a kerdes, vajon milyen mas modszerrel probalkozhatott volna az ird. Es ez a modszer mar tavol all az allegdriatol. De valojaban parabolanak sem igazan nevezheto, hianyzik a paradoxon, ami igazi parabolat csinalhatna a tortenetbdl. Kutyatortenet? Joval tobb annal, hiszen kutyatortenetbol szamtalan van, hogy a magyar irodalmat vegyiik: Lengyel Jozsef Igezojetol Dery Tibor Niki cimu kisregenyeig. Talan nem tevedek tulsagosan nagyot: Marai regenye - akarva-akaratlanul - az ember talalkozasat idezi a termeszettel. A termeszet pedig erosebb mindenfele emberi akaratnal. A termeszetben az erosebb gyoz. Az embernek van esze, egyebkent gyonge figura. Ezert kell egy Csutora, hogy figyelmeztesse az embert: az esz csodalatos dolog, de korantsem minden. Ezert tortenik az, hogy a veresegen, mi tagadas, Csutora es a gazdi osztoznak. II. Az „igezo" a Magyar Erteimezo Keziszotar szerint elbuvolo hatasu, de nem azonos hatasu a varazslattal es a kuruzslassal - sokkal attetelesebb es egy kicsit szimbolikus. Lengyel Jozsef Igezo]e telitalalat, jobb, megfelelobb szot nem is talalhatunk a kisregenyre. Andras megigezi az idegen kutyat, „elcsalja" a gazdajatol, aki komisz ember es csalo. Andras idegen az orosz (vagy ukran?) faluban (magyar?), talan szamkivetett (a legvaloszinubben az - a bortonviselt embereket Oroszorszagban meg szamkivetessel is sujtjak). Csoszkent alkalmazzak. Keriili az embereket, az egyetlen cimboraja egy Miska nevu szenegeto, akivel szivesen van egyiitt. Hamarosan megbaratkoznak, mert Miska szoszatyar, de egyenes ember. Mignem megismerkednek Jevszejjel, az erdokeriildvel. Jevszej goromba es fukar ember, a harmadik feleseget sem igazan szereti, de jdmodban el, es Jevszej szamara ez a fontos. Jevszejnek van egy dregecske kutyaja, Najda, amelyik kolykot var. Jevszej ugy hataroz, hogy megvarja,
