Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
Jimmy King (az uj kutya) erenyei. Mert amfg halad az eletben, botorkalva es tevedesek aran, kezdi megtanulni, hogy altalaban nem a szepet, a jot es az erenyt szeretjiik - hanem mindazt, ami elnyomott, tokeletlen, ingeriilt es vicsorogva pereld, ami nem az ereny es beleegyezes, hanem a hiba es a lazadas." A Csutora Marai korai muvei koze tartozik, meg nem borftja el a Marai-stilus - ude es kozvetlen, mondhatom ugy is, fesztelen, es a kor magasabb irodalmi fzlese es a divat kozott megfeleld egyensulyt teremt. Meg nyoma sines a kesobbi Marai-proza oly gyakori nehezkessegenek es modorossagainak. (Persze, barcsak olyan szinten lenne modoros, mint A gyetyak csonkig egnek vagy a Sertodottek egyik-masik fejezete. Mert Marai a modorossagban is elsorangu.) Meg egy el nem hanyagolhato szempont kivankozik ide, mely jol lathatoan megkiildnbdzteti mas kutyaregenyektol es -novellaktol, peldaul Lengyel Jozsef /gezdjetol vagy Kosztolanyi Dezso AZ/fljatol. A Csutora kutya fohose ugyanis mar-mar emberszabasuva no a szabadsagert vivott kiizdelemben. Vagy a szabadossagert? Szabadsag vagy szabadossag? Meg az irdnak is nehez eldontenie, hogy most melyikkel van dolga. Mindenesetre a kutyaregeny eszrevetleniil valt at gyilkos kiizdelembe, ahol is Csutora mar-mar emberre lesz. Pedig jo darabig csak egy un. pulikutya, akivel a gazdi meg akarja lepni a feleseget karacsonyra, ezert az allatkertbol egy csemetet hoz, melyrol azt hiszi, hogy tenyleg pulikutya. (Persze az allatkerti gondozo is megeri a penzet, de ez egy masik sztori.) A novekedese folyaman kideriil, hogy ha volt is a felmendi kozott pulikutya, Csutora sorsaban ez egyaltalan nem szamit. A pulikutyanak es Csutoranak semmi koze egymashoz. Csutora „gonosz" kutya. Azert tettem a gonoszt idezdjelbe, mert a gazdihoz viszonyitva tenyleg gonosz, de dnmagaban veve artatlan, mondhatni, buntelen. De ez sem pontos. A gazdi es a kutya tulajdonkeppen nem ertik egymast. Minel inkabb ragaszkodik a gazdi a kutyatartas kovetelmenyeihez, annal idegenebb lesz szamara Csutora. „Fantasztikus dog", mondja a gazdi latogatoja, egy videki ur, egy napon, amikor elpanaszoljak neki, hogy Csutora mar harom napja megszakitas nelkiil ugat. „De ilyen kutyat meg nem lattam", mondja a videki ur elkepedve. Szoval valami alapjaban veve nem stimmel, es a gazdi nem jon ra, hogy mi. Holott a kutya, igy jarja a szobeszed, az emberert meg az eletet is hajlando felaldozni - a legvegsd esetben. Tehat a gazdihoz viszonyitva tenyleg gonosz. De most forditsuk meg az esetet, es hozzuk le az Uristen magaslatabdl a gazdit... Tulajdonkeppen egy kenyur a gazdi, es ebbe Csutora nem hajlando belenyugodni. Az 6, Csutora szemevel nezziik a valdsagot. Mert Csutora szemevel masmilyen a valosag. Valosag es valosag kozott kiilonbseg van. Es errol fogalma sines a gazdinak. O csak egy valdsagot lat, a magaet. A kutya valosaga szerinte nem fontos, mert a kutya alacsonyabb rendu leny, tehat fogalma sines a „tulajdonkeppeni" valosagrol, ami az ember „kivaltsaga". Es helyben vagyunk. A gazdi egy felvilagosult kenyur, affele Maria Terezia, aki nem bant, csak nevel, es ha a nevelese folmondja a szolgalatot, akkor az (ember)-kutya nem erdemli meg a tdrodest, bortonbe vele, vagy - hogy csak maradjunk a kutyanal - szepen tuladunk rajta.
