Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

KUTYASZOVEGEK,

SZOVEGKUTYAK

Grendel Lajos

nehAny gondolat...

MAEAI SANDOE CSUTOBA, LENGYEL JOZSEF IGfiZO

Es ITOLANYI DI

WH ?.3B:B : •• BBBBBBBB: J::3 '. SB > ’ : " < ' X' 3 1

'' ‘ ' 3’ 33 /V SMK 38/'> ' : 8 " I 3 8 " 33 ' 8 J 3 ,3* 3? 88 "B 88 : ' 3 BB3 8 B BB ‘ 3 £ 83 Si SBhBB:BB»B': •>:::! S ,3 >

ALFA CtMU MUVEROL

I.

JX^arai Sandoron nem fogott az ido, mintha nem is elt volna tavol a hazajatol tobb mint negyven evig. Pedig ugyancsak megmondta a velemenyet nemcsak a kommunizmusrol, hanem a Horthykorszakrol is. Nap/ojanak az olvasasa felnott (intellektualisan is felnott) olvasot kfvan. Olyan ez, mint a legfinomabb tokaji bor: draga, de megismetelhetetlen.

Kozvetleniil a rendszervaltas utan ket monografia is megjelent rola: Szegedy- Maszak Mihalye es Ronay Laszloe. Noha a legjelentosebb Marai-munkak kozott a Napion kfviil az Egy polgdr vallomasait, a Fold, fold...-et es a Szindbdd hazamegyet nevezik meg, a Csutordrol is figyelemre melto megallapitasokat tesznek. Szegedy-Maszak Mihaly tobbek kozott ezt irja: „Utdbb megis kenytelen volt eltavolftani Csutorat az otthonabol, mert akadalyozza a polgari haztartas gordiilekeny mukodeset." Vagyis gyoz a polgar a muvesz felett, es ez lelkiismeret-furdalast okoz az ironak, mert elsosorban muvesz. Vagy nem? A muvesz es a polgar harca vegigkiseri a palya elso szakaszat.

A masodik szempontra Ronay Laszlo hivja fol a figyelmet. „Csutora makacsul ragaszkodik elete legfobb ertelmehez, a szabadsaghoz, melyet sziintelenul el akar venni tole a torvenyeket alkoto, szokasok rabsagaba merevedett ember." De egy harmadik szempontot is felhozhatunk a kutya es gazdaja viszonyara, fiiggetleniil attol, hogy az elozo ketto is ervenyes. Ez nyolcvan evvel ezelott meg rejtve maradt. Az ember magasabb rendu a kutyahoz kepest, ergo, igy vagy ugy, az embernek van igaza, mint magasabb rendu lenynek. A kutyan, mert nem engedelmes, tul kell adni. De rejtve marad egy masik iizenet is. A magasabb rendu, az ember, vereseget szenved, s a kutya gyoz. Pitianer dolog, az ember vereseget szenved egy alacsonyabb rendu fajtdl, hat istenem. Mondjuk, fogom a puskam, es lelovom. Meg csak meg sem biintetnek erte, hiszen a szenvedd fel csupan egy kutya volt. De akkor miert ez a lelkiismeret-furdalas, ami a gazdibol kitdr a regeny vegen, abban a paradox gondolatban, hogy: „minden harapas ellenere Csutora sotet emleke megis kedvesebb neki, mint a josagos es szepseges