Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Fleisz Katalin: „Egyszer csak nincs, és megszédülsz” (Grendel Lajos Utazás a semmifelé című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
forradalom hirtelen hozza a valtozast, de a tortenesek - amelyekrol a harom barat beszelgeteseibol ertesiiliink - inkabb a valtozas ertelmezhetetlensegerdl tanuskodnak. Mert „a csoda megtortent, a szocializmus, amelyet orokeletunek hittek, ugy elfiistolt, mintha sosem lett volna". Allandoak-e a keretek, vagy csak allandonak hitt keretek leteznek? Hogyan kell, lehet elni a valtozasban? - a regeny hosei az aktualis tortenelmi helyzeten tulmutato kerdesekkel tusakodnak. Harmojuk kozul az uj rendszerben Tomi talalta meg a leginkabb a maga szamitasat: „nagy szocialistabol nagy kapitalista lett". Attila viszont maradt, ami eddig is volt: hirszerkeszto. Attila hisz abban, hogy a kommunistakkal leszamolnak, mig Tomi mashogy latja: „Nem mentek el, csak atvaltoztak. Egy kommunistaban tobb kommunista is lakik, ezt nem tudod?" Tomi figurajaban a regeny egy nagyon is eletszeru tipust formaz meg: a minden rendszert iigyesen meguszo, abbol maganak hasznot hajto opportunista tipusat. A varatlan valtozas viszont nem a tarsadalmi rendszerben, inkabb a csaladban lesz traumatikus Attila szamara. A valtozas a maganelet szintjen ugyanugy megfoghatatlan, mint az atfogo, tarsadalmi-politikai vonalon lezajlo. A regenyt a vegkifejletehez kozelito tortenetszal - hogyan sodor egy csaladot a szethullas peremere tinedzser fiuk varatlan balesete - lelektanilag arnyalt, hiteles. Ebbol a nezopontbol lesz tobb a regeny egy szokvanyos eletut bemutatasanal; az elettbrtenet sorssa valik. Sors abban az ertelemben, hogy egy uralhatatlan esemeny hatasara az onazonossag meghasad, valami uj lehetoseget igerve. Amikor a feltolulo ertelmetlen kerdesek a legertelmesebbek: „Miert az en gyerekemet iitotte el az auto?" Az egyiitt elszenvedett tragedia, a kozos fajdalom ideig-oraig egybe is fuzi a hazastarsakat, azonban egy hataron till a kozos eredetu fajdalom szetvalik, es a sziilokben mas-mas levezetesi u tat keres. A feleseg az ujabb gyerek vagyaban az emlek elarulasat latja, mig az apa a gyaszt enyhito vigaszt, uj kezdetet. Orlddni ugyan lehet egy ideig, de az utak elobb-utobb elagaznak. Es ahogy a dolgok keletkezesenek, ugy elmulasuknak sines magyarazata, legfeljebb hatasuk es analogiaik leteznek. Az, hogy Attilanak es Tominak mar nines mit mondania egymasnak - hiaba iilnek ossze az egykori beszelgeteseket kenyszeredetten imitalva -, Attila felesegevel valo kapcsolatat is megvilagitja. „Egyszer csak arra ebredsz, hogy nines, es egy pillanatra megszediilsz. [...] A szerelemmel is igy van ez. Egyszer csak nines, es megszediilsz." Persze jon egy masodik no, akivel egy pillanatra megint felkavarodik az idd, hogy aztan ertelmezon viszszatekintve elmondhato legyen, hogy nines valtozas, csak a dolgok erzekelese valtozott meg. „Megvaltozik, holott nem valtozik meg semmi sem, csak eszrevessziik, hogy a vazaban a virag is benne van, hogy az auto sebesen fut, es te elvezed, hogy elmult ejfel, es meg nem fekszel az agyadban." Ugyanakkor megis van valtozas, de az nem az arnyalatok, hanem a letezes valtozasa. „Es akkor tulajdonkeppen Tiinde is volt, es most nines, Csopi is volt, es Csopi sines, es radio sines. Egy infarktus van, meg rokkantsagi nyugdij."
