Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Mészáros András: Filozófia és irodalom -filozofikus irodalom? (tanulmány) / Tőzsér Árpád 80
A filozofiai esszet mint a modernitas talalmanyat itt es most hadd ne elemezzem. Hiszen az nem a filozofia es az irodalom kapcsolatat valdsitja meg, hanem eleve a filozofikum es az irodalmisag egysegebol indul ki, arra epit, es azt teljesiti ki. A filozofikum abban kulonbdzik a filozdfiatol, amiben az irodalmisag az irodalomtol. Tehat a filozofiai esszeben nem letezo filozofiai rendszer(ek) kategoriai jelennek meg, hanem a filozofiai viszonyulas reven jarjuk koriil az adott problemat. Nem rendszert nyujtunk, hanem a megkozelftesek lehetosegeit. Nem egyertelmusegre, hanem problematizaciora toreksziink. Ebben segit az irodalmisag, mint a koznapi beszedtol eltero, annak jelenteseit felforgato szovegalakitas. Es most tegyiik fel az eredendo kerdest: besorolhato a fentebb emlitett modellek valamelyikebe Tozser munkassaga? Tozser ugyanis nagyon gyakran es eloszeretettel rantja eld a kalapbol a filozofiat. Sot, mi tobb: a metafizikat. Hiszen az eloadasunk elejen idezett, Nemeth Zoltannal folytatott beszelgeteseben felroja a magyar irodalomnak, „hogy a metafizikanak mint olyannak tulajdonkeppen meg nines is magyar irodalma, nines magyar »irodalmi nyelve«, s maris az egesz irodalmunk kovetkezetesen es transzparensen metafizikatlan, sot, metafizikaellenes."5 Ezek utan a Leviticus cimu kotetet azzal jellemzi, hogy a benne foglalt versek „uj nyelvet akarnak teremteni a meglevo metafizikai kiterjedeseinkhez".6 Tozsernek ket kotetet erdemes szemiigyre venni ebbol a szempontbol. Az elso a Tortenetek Mittel urrol, a gombdrol es a maganvalorol. A kritika tobbsege, de a Tozserrol irt elso osszefoglalo munka is7 a kdzep-eurdpaisagbdl, a kelet-kozep-eurbpai volt Csehszlovakia realiaibol bontja ki Mittel ur letet es a mittelszolipszizmus jelenteset.8 Ez a szociologiainak is nevezheto determinaltsag nem tagadhato, de szerintem nemi arnyalast erdemel. Hiszen Mittel ur alakja megiscsak azert teremtddott meg, hogy - majd kesdbb levitalva, azaz lebegtetve - de mar most is tavolsagot tartva talalja a realiakat es az oket dlelo transzcendenciat. Vagyis Mittel ur alakja felveti az ironia kerdeset is. Igen am, csakhogy 5 Tozser Arpad: A nem letezo targy tanulmanyozasa. 207-208. 6 Uo. 208. 7 Pecsi Gyorgyi: Tozser Arpad. Pozsony, 1995, Kalligram. 8 Lasd pl. Agh Istvan: A kozepeuropai kolto megteremtodese. Eletiink, 1986/7.
