Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Mészáros András: Filozófia és irodalom -filozofikus irodalom? (tanulmány) / Tőzsér Árpád 80
es az etikai viszonylagossag azon filozofiai vonatkozasait keresse, amelyek majd Kantnal es Hegelnel teljesednek ki, de a francia felvilagosodas legradikalisabb gondolkodojat, de Sade markit is megihlettek. A Diderot altal femjelzett modszer elemeinek alkalmazasat meg Umberto Eco eseteben is felismerhetjiik - persze bizonyos fenntartasokkal. Vegezetul, de nem utolso sorban itt van Robert Musil megoldasa. Ulrich, a Tulajdonsagok nelkuli ember foszereploje beleiitkozott az elbeszeles lehetetlensegebe. Vagyis abba a problemaba, milyen is lehet az elbeszeles rendje? Musil, Ricoeurt alaposan megelozve, dobben ra, hogy a kronologizalt, vagyis a sajat logikara kapcsolt elbeszeles hozza letre sajat identitasunkat. Az elbeszeles kiemel benniinket a tortenetbol, szereplobol elbeszelot csinal. Ezt nevezi Musil „primitiv epikus elemnek". Musil feladja ezt a hagyomanyos elbeszelo format, es megprobal tullepni azon a megoldason, amelyik a filozofia elliagyasat es a metafizika irodalombol valo kiebrudalasat a kronologikus elbeszelessel helyettesitette. A kronologia volt hivatott - logikai formaja kovetkezteben - helyettesiteni a filozofiat. Es elhittiik, hogy az elbeszelt tortenet maga a sziiksegszeruseg, a metafizikai azonossag. A visszateres a filozofiahoz mar Sterne es Diderot reven megindult. A huszadik szazadi szerzoknek kdnnyebb dolguk volt, mert a nyelvi fordulat lehetove tette szamukra, hogy a korabban metafizikainak hitt osszefiiggeseket attegyek a szemlelesbe es a szemleletbe (mint peldaul Thomas Mann). Musil pedig mindezt megtetezte azzal, hogy a filozofiai elmelkedesbe szotte bele a sorozatosan ertelmezett cselekvestdredekeket. Ezzel pedig ezek a toredekek nem egymasutanisagukkal nyertek el viszonyulasaikat, hanem az ertelmezes - amely ugyan az idoben bomlik ki, de alapvetden terszerkezetu - adja meg a toredekek lehetseges kapcsolodasait. Amibdl az is kovetkezik Musil olvasoja szamara, hogy ne a tortenesek alapjan probalja befogadni a foszereplok allando eszmefuttatasait, hanem az utobbiakbol kiindulva rekonstrualja magukat az esemenyeket es epizodokat. Es persze, magukat a szereploket is.
