Irodalmi Szemle, 2015

2015/9 - HANG/SZÖVEG - Koncsol László: Mayer Judit búcsúztatása (nekrológ)

anyja Schrodl Iren, tanitond. Ju di t batyja, Imre Pozsonyban elt, es 2005-ben, 83 evesen hunytel. Judit 1941-ben a pozsonyi Allami Magyar Realgimnaziumban erettsegizett, s tanulmanyait 1941-44-ben a budapesti Pazmany Peter Tudomanyegyetem magyar­­tortenelem-szlovak szakan folytatta. A haboru miatt nem tanulhatott tovabb, tanari oklevelet vegiil is a pozsonyi Pedagogiai Fdiskolan szerezte meg 1960-ban. 1946-54- ben, 8 evig egy pozsonyi hivatalban dolgozott, majd 12 evig a Mezogazdasagi Kiado magyar szerkesztoseget vezette, onnan lepett at a Tatran magyar csapataba. Nyug­­dijba 1986-ban vonult. Ifjukora egy veres tragediaval zarult le. Egy tehetseges ifju pozsonyi magyar kol­­to, Stelczer Endre jegyezte el Juditot. Boldogsaguknak 1945. aprilis 6-an egy szovjet vagy angolszasz bomba repeszdarabja vetett veget. Az ifju par egy varosi seta ve­­gen bucsut vett egymastol, s hazafele indult, amikor a bomba az ifju kozelebe, Judit moge zuhant. Judit odarohant, de mar csak jegyese veres, elettelen testet olelhette at. 22 eves volt akkor, s holtaig hu maradt szerelmehez. Ilyen ember volt halottunk, ilyen volt a szazad, amelyben elnie - mindent tulelnie - adatott. Tulelte a tortenelmi Pozsony megtoreteset, a bombat, a masodik vilaghaborut es a magyariildozeseket, vegiil a muvi, realis-irrealis tarsadalmi rendszert, amely a maradek pozsonyi polgar­­sagot is szetmallasztotta. Judit tisztan, meltosaggal lepdelt vegig a testi-lelki-szelle­­mi csapdakkal teli 92 esztendon. A majdnem-evszazadon. Hu volt szellemi-erkolcsi oroksegehez, hitehez, szerelmehez, vilagszemleletehez. Szuk korben, visszahuzod­­va, csondesen elt. Mas harca is volt Juditnak, eletre-halalra. A 70-es evekben latszott testi allapotan, hogy beteg. Kerdeztem, mi sorvasztja. „CA", felelte halkan. Rak, karcinoma. Kezel­­tek, s vegig kemenyen tartotta magat. Visszaesett, de bnszuggesztioval magat kezelte ki. Az eljarast egy baratndjetdl tanulta meg. Tulelte, koriilbeliil 40 evet nyert alterna­­tiv bngyogyitasaval. Tulelte a barna diktaturat es leanyvallalatat, a Tiso-fele fasizmust. Szemelyes, egesz maganeletet meghatarozo tragediajaval a haborut, a benesi meg a Husak- es Clementis-fele voros etnikai diktaturat, a ligetfalui tabor fenyegeteset s a lakossagcse­­ret is tulelte. Erre kovetkezett a szocialistanak es proletarnak nevezett korszak kont­­raszelekcioja, s Juditnak es masoknak ertekdajkalo munkat kellett vegeznie. A ki­­adoban Wallaval es Hubikkal azon dolgoztunk, hogy a behozott, tobbnyire gyonge esztetikai minosegu keziratokbol kemeny munkaval elfogadhato muveket hozzunk ki, amelyekben legalabb a nyelv elemei a helyiikon vannak, mert le kellett raknunk, legalabb szamban, a haboru utani szlovakiai magyar irodalom alapjait. Hogy legyen mire hivatkoznunk, hogy annyi csapas es veszteseg ellenere megvagyunk. 1958-ban jelent meg a szinen az Irodalmi Szemle, amely minosegi ugrast es szurot jelentett. Judit a kiadoban dolgozott a minosegi szovegekert. A reformpolitika 1968 utani bukasaval a gyoztes szelsobal hozta magaval a kont­­raszelekciot, amely a rendszer osszeroppanasaig viragzott. Bocsanatot kerek, ha a magam tapasztalataival hitelesitem a kor kepet. Kiadoi megrendelesre leforditot­­tam Zdenek Foglar cseh ifjusagi fro egyik regenyet. Nem sokkal a kezirat leadasa utan Judit behivott, s kozolte, hogy a mu politikai okbol nem jelenhet meg. Hama-

Next

/
Thumbnails
Contents