Irodalmi Szemle, 2015
2015/9 - HANG/SZÖVEG - Liszka József: Hintókában és másutt (naplórészletek) 2.
A rekkeno hoseg kora delutan mar a mogyorobokrok arnyekaban megbuvo hintokabol is bezavar a haz huvosebe. Gondolom, egy idore. Icu talalt meg egy adag, a ket evvel ezelotti festesbol itt maradt bananosdoboznyi konyvet, s most azt probalom az amugy is tulzsufolt polcokon szetrakni. Hat, ez amolyan csiki-csuki helyzet: amennyit felrakok, nagyjabol annyit le is kell szedni. Igy sem felesleges viszont a munka, mert kideriilt, hogy nem az osszes Orkeny, nem az osszes Dery volt kirakva, nem volt Szerb Antal, Pilinszky, sot meg Radnoti sem „szabadpolcon". Erdekes, ket even keresztul nem hianyoztak volna? No, most ezeket hozzaferhetove tettem (kozben elgondolva, hogy bizony a Dery ket is ujra kellene olvasni, meg a Radnoti-naplot, meg a Bokat, meg, meg... Meg mindent!), masokat (az eppen most kevesbe fontosaknak itelteket) pedig visszazartam a dobozba. Jozsef Attila, valamilyen kepes album boritojarol szomoruan les ki a bananos doboz fedelenek resen. Kellene meg polcokat csinalni - mondogatom ezt legalabb ket eve. De most mar tenyleg... Tegnap estefele bepermeteztem a porta bokrait, cserjeit, fait rovarirtoval, hogy az esti szalonnasiitest a szunyogok ne zavarjak. Nos, azok ennek ellenere haboritatlanul jottek, ma viszont nem latom a lepkefogo (mi csak igy hivjuk a pillangok tucatjait viragjaira vonzo, azt hiszem, hivatalosan nyari orgonanak nevezett bokrot), szoval a lepkefogon nem latom a korabban mindennapos vendegemet, a kacsafarku szendert. Eloszor kolibribogamak neveztem (s csak azert a bogar megkiildnboztetes, mivel azt azert nem hittem, hogy nalunk van kolibri, de azert egy kicsit gondoltam - remeltem? -, hogy megis), szoval az altalam kolibribogamak mondott erdekes lenyrol Waltertol tudtam meg tavaly, hogy az bizony a Taubenschwdnzchen, illetve (s lam, magam sem jartam messze keresztapasagom soran!) Kolibrischwarmer. Biztos voltam benne, hogy Pongo Pista egyebkent nagyszeru szotaraban ez nines benne (magyar nevet akkor nem is tudtam, legfeljebb a kolibribogar keresztelomet erositette meg ez a nemet informacio), bepotyogtettem hat a keresobe, hogy Taubenschwdnzchen, s mit ad Isten? Megjelenik, hogy kacsafarku szender! Aztan, ettol verszemet kapva, a Koiibrischwdrmert, s ott az utalas, hogy lasd Taubenschwdnzchen1. Nem egyebkent nagyszeru, hanem valoban nagyszeru ez a szotar, no. Viszont a kacsafarku szender ma nem jott... Vegeztem Bernharddal, ideje lenne elmeselni, mirol is szol. Noha Esterhazy nenikejetol tudjuk, hogy azt a konyvet, amit ket mondatban el lehet meselni, nem er-
