Irodalmi Szemle, 2015
2015/9 - HANG/SZÖVEG - Karaffa Gyula: Direkt morál (vers)
ez mar az dtvenkettedik nyaram szarnyaim mar elneheziiltek testem lassan iitdddtt alma a csodak eddig elkeriiltek az oroklet oly tavol keriilt egyre messzebbre a napokkal mindig csak az Istent kerestem... s most ugy kiegyeznek magammal dtvenket nyar es ugyanannyi dsz szakallam is mar deresedik dtvenket tavasz es dtvenket tel ra kedvem is gyakran keseredik de csitt, most meg nyar van, csendesen hat! csak a gyumdlcsot nezd, ahogy erik! elmondanam ami van a szoba faragnam magam az idobe vesnem ami volt akar ha zsak akar ha folt ohajtanam ami jon urra lennek az osztdnon megragadnam mi elenyesz az esz vezetne nem a kez kialtanam a verseket meg akkor is ha kinevet mindenki aki eddig elt tovabb ragoznam az iget epitenem a hidakat labat fejet es nyakat forognek fenn a tornyokon a szellel volnek en rokon emelnek roppant sulyokat acelos nehez sorokat es rafujnek a semmire hogy ne feljetek ennyire Hogy ne feljetek ennyire!
