Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Laboda Róbert: „Európai kisebbség"; Elhagytál a szóvicceim miatt...; Kovács Daninak; Szabadság?; Várt alak; Levél nagyapámnak (versek) / JOG ÉS IRODALOM
Amikor a teren iilsz, s csak nezed a hosoket, es azon gondolkodsz, hogy melyikbol kellene propagalnod az uj Lego-dizajn attdro arculatat, a hatterben mindenki koszorut fest egymas errendszerenek osszeszukiilt kifestojebe, fagyitolcserre ehezo verebek kacsaznak a szokok utjain. Elhidegiilt melegfrontok kompenzalnak, viharszaga van meg a nemasagnak is. Nem tartja itt a langot senki. Nem kalandozik itt egy hatar sem. Csak halk turbinak feszftik szet a foldet alattam, hogy menjek le allatba, s hogy lehessen belolem tengeri fdemlos, vagy lehessek egy osztalyfalon a ragcsalok alosztalya. Minden pislantas egy uj instagram, minden filmkocka egy regi mozi, de egy valami marad. Marad a felhoben az eso, s iizen vizenyos felgozzel, hogy ot is szabadra kellene fogni - de inkabb csak rovidre. Hat jdjjon a rovid. Az osszes cseppje forrjon poharamba, merthogy vegtelen a szabadsag ize. Holgyem! Minden egyre boldogabb korulottem Kertiinkben a fuz csupa durban orditja a szomoru vasarnapot A szomszed szazszor eliitott fekete macskaja is kacsintva cikazik balkonunkon Holgyem! Nines mar csillagom, amit Onnek adhatnek Nem keresem mar az egboltot Nehez Nehez lehajtott fejjel az eget bamulni, ha a hatterben amyek szerepet osztotta nekem, Holgyem! Tenyleg! Holgyem? Milyen ember az, ki a viragot harmatra csereli? Milyen egy dieta a szerelemben? Maganak csak a mukormei voltak oszintek, s az arcaba ragadt Coelho-idezetei Maganak, Holgyem, a labnyomat is megettem volna, minden hangsulyat egyengettem Keves lettem, mint a mentosban a nagyim receptje - Ugye!? Holgyem? VART alak SZABADSAG?
