Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Laboda Róbert: „Európai kisebbség"; Elhagytál a szóvicceim miatt...; Kovács Daninak; Szabadság?; Várt alak; Levél nagyapámnak (versek) / JOG ÉS IRODALOM
engem, aki neked egykor egyetlen voltam, engem biintetsz, aki minden vallalhato emberi szakaszodban dszinten mondta neked: „DANI, EZ IGY NEM MEGY! Dani, te meg rendornek is hiilye vagy!" Mintha nem lettiink volna padtarsak, Mintha mar nem emlekeznel oly elenken arra a szegeny Dugovics Tituszra,- tudod... Akire volt pofad azt monDani, hogy egy orosz katona. En akkor a hatterben az utolso hererazo izmommal fogtam vissza magamba a szart, s Ugy gondoltam, hogy nines minden veszve, mert leszel te meg ember, Dani! Emlekszel? Aztan any ad volt kenytelen megolDani, hogy minden evben megmaradj padtarsnak mellettem! Most meg... Szolgalni es veDani. Szolgalsz es vedesz! Te!!! Te... Erted, Dani? Magadat szolgalva, sajat magadtol vedjed a nepet! O, Danikam, te aztan erted a tiszted! Te vagy az, akinek hatszele bunozoket eltet, Kinek barkitol fontosabb az en huszasom, s kinek a „nyugdijpenz" mar gyermekkori artalom. Dani!!! Ez aztan a gerinc! Te nyulvany, te!!! Doktori kepzesed a gumibotod ele. Hagyjuk, Dani... Nines harag! Biintess ujra meg ujra! De akkor mindenkit! Mindenkinek egyforman tekerjen a mutatoja. Legyen az apad Ukrajnabol csent benzines utanfutoja, legyen az akarki, legyen az akarmi, Legyen az mindenki! Biintess mindenkit! Mindenkit mindenert es mindenkiert! Ertem biintess, ellenem vedj! Szolits a nevemen, szolits a nevemben, ertem is vedj, ellenem is biintess, Dani! Es Dani!?! Meg nem kesd. Emberkent kereket, kerekbilincset olDani, majd alazattal - felmonDani.
