Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM
DOGES IRODALOM alavethesse magat valamilyen autoritasnak - ki mas is lehetne, mint Kafka teremtmenye? Az a „ Posner", aki West ravasz olvasataban eletre kel, nem lehet - mikent azt korabban gondoltak rola, s ahogy azt hajdanan maga West is gondolta8 - a szabad piacok panglossianus felkent pap] a, hacsak a piaci szabadsagot valaki nem rabszolgasagkent ertelmezi. Ahogy nem is a klasszikus liberalizmus hive, hacsak valaki a liberalizmust a szabadsag elol valo menekiileskent nem ertelmezi. S epp igy nem pluralista, kulturalis relativista vagy libertarianus, hacsak valaki mindezeket nem az autoritarianizmus kiilonfele alcaikent ertelmezi. S ez ugyanaz a „ Posner", aki - egy hiresebb autoritarianushoz, George Orwellhez hasonloan (mar megint egy iroi alnev) - ugy gondolja, hogy az irodalmi ertekiteleteknek az idd teljessegeben kell kirajzolddniuk, es nem valamilyen kulturalis elit diktatumaikent megfogalmazodniuk; aki, mint az autoritarianus John Stuart Mill, az eszmek piacaban hisz; aki, mint az Amerikai Polgarjogi Unio autoritarianus jogaszai, ugy hiszi, hogy a muveszeteket nem kell cenzurazni; aki kritizalja az irodalom atpolitizalodasat; aki Holmes fobiro velemenyet, amellyel kiallt a sterilizacids torveny mellett, „gyatra ervelesu, embertelen, sot, gonosz" allasfoglalaskent jellemzi; aki tagadja, hogy az igazsagossag eszmeje kimerulne a jogi igazsagossag fogalmaban; aki megkerdojelezi a jogi formalizmus letjogosultsagat es a hagyomanyos legalizmus egyeb nezopontjaiet is; aki elutasitja a szerzoi szandek kitiintetett szerepet az irodalmi ertelmezesben; aki empatikusabb jogtudomany letrehozasat surged; aki azt javasolja olvasdinak, hogy „ne vegyek semmibe romantikus osztoneiket, az emberi lehetosegek vegtelensegenek erzetet, ami kiiktathatatlan eleme az emberi termeszetnek, s tortenetileg legalabb annyi jonak, mint rossznak a forrasa" - nos, ezek szerint ez a libertarianus pozor felreertette a szabadsag lenyeget. A szabadsag nem turi a kompromisszumot; a „rendezett szabadsag": oximoron. A szabadsag 1968 szelleme, az ifjusag szelleme es az egeszseges ontudate. A szabadsag a szubjektivitas valamennyi formajanak iinnepe, ide ertve az olvaso szabadsagat is, hogy figyelmen kiviil hagyja egy szoveg szavainak a jelenteset (ezt a szabadsagot aknazza ki West a legmelyebben a Jog es irodalom olvasasa soran). A szabadsag elkotelezettseg az emberi termeszet hatartalan keplekenysege mellett, valamennyi dolgunk (szavunk, fogalmunk, jogunk) kontingenciaja mellett. A szabadsag hit abban, hogy ha meg tudnank vegre szabaditani szellemunket mindazon venemberek lejart eszmeitol, akik a politikaelmeletet, a kozgazdasagtant, a genetika tudomanyat es, igen, a jogot formaltak; ha vegre megtanulnank „tanulni elfelejtett termeszetunktol, hallgatni a szivunkre es bizni legmelyebb eniinkben"9; ha vegre tudatositanank magunkban, hogy a joguralom es a piac, a bortonok es a rendorseg, a konvenciok es a kiilonbsegek emberek adottsagai es jelleme kozott, a burzsoa ertekek, 8 West, Robin: Authority, Autonomy and Choice: The Role of Consent in the Moral and Political Visions of Franz Kafka and Richard Posner. 99 Harv. L. Rev. 384, 387 (1985). („Posner teoretikus vilaga egy elegedett es latszolag boldog vilag.") 9 West, Robin: Law, Literature and the Celebration of Authority. Lasd tent 7. sz. jegyzet. 1011.
