Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM

DOGES IRODALOM alavethesse magat valamilyen autoritas­­nak - ki mas is lehetne, mint Kafka te­­remtmenye? Az a „ Posner", aki West ravasz olva­­sataban eletre kel, nem lehet - mikent azt korabban gondoltak rola, s ahogy azt haj­­danan maga West is gondolta8 - a szabad piacok panglossianus felkent pap] a, ha­­csak a piaci szabadsagot valaki nem rab­­szolgasagkent ertelmezi. Ahogy nem is a klasszikus liberalizmus hive, hacsak va­laki a liberalizmust a szabadsag elol valo menekiileskent nem ertelmezi. S epp igy nem pluralista, kulturalis relativista vagy libertarianus, hacsak valaki mindezeket nem az autoritarianizmus kiilonfele alca­­ikent ertelmezi. S ez ugyanaz a „ Posner", aki - egy hiresebb autoritarianushoz, George Orwellhez hasonloan (mar megint egy iroi alnev) - ugy gondolja, hogy az irodalmi ertekiteleteknek az idd teljessegeben kell kirajzolddniuk, es nem valamilyen kulturalis elit diktatumai­­kent megfogalmazodniuk; aki, mint az autoritarianus John Stuart Mill, az esz­­mek piacaban hisz; aki, mint az Amerikai Polgarjogi Unio autoritarianus jogaszai, ugy hiszi, hogy a muveszeteket nem kell cenzurazni; aki kritizalja az irodalom atpolitizalodasat; aki Holmes fobiro ve­­lemenyet, amellyel kiallt a sterilizacids torveny mellett, „gyatra ervelesu, ember­­telen, sot, gonosz" allasfoglalaskent jel­­lemzi; aki tagadja, hogy az igazsagossag eszmeje kimerulne a jogi igazsagossag fogalmaban; aki megkerdojelezi a jogi formalizmus letjogosultsagat es a hagyo­­manyos legalizmus egyeb nezopontjaiet is; aki elutasitja a szerzoi szandek ki­­tiintetett szerepet az irodalmi ertelme­­zesben; aki empatikusabb jogtudomany letrehozasat surged; aki azt javasolja olvasdinak, hogy „ne vegyek semmibe romantikus osztoneiket, az emberi lehe­­tosegek vegtelensegenek erzetet, ami ki­­iktathatatlan eleme az emberi termeszet­­nek, s tortenetileg legalabb annyi jonak, mint rossznak a forrasa" - nos, ezek sze­­rint ez a libertarianus pozor felreertette a szabadsag lenyeget. A szabadsag nem turi a kompro­­misszumot; a „rendezett szabadsag": oximoron. A szabadsag 1968 szelleme, az ifjusag szelleme es az egeszseges ontudate. A szabadsag a szubjektivitas valamennyi formajanak iinnepe, ide ertve az olvaso szabadsagat is, hogy fi­­gyelmen kiviil hagyja egy szoveg sza­­vainak a jelenteset (ezt a szabadsagot aknazza ki West a legmelyebben a Jog es irodalom olvasasa soran). A szabad­sag elkotelezettseg az emberi termeszet hatartalan keplekenysege mellett, vala­mennyi dolgunk (szavunk, fogalmunk, jogunk) kontingenciaja mellett. A sza­badsag hit abban, hogy ha meg tudnank vegre szabaditani szellemunket mind­­azon venemberek lejart eszmeitol, akik a politikaelmeletet, a kozgazdasagtant, a genetika tudomanyat es, igen, a jogot formaltak; ha vegre megtanulnank „ta­­nulni elfelejtett termeszetunktol, hall­­gatni a szivunkre es bizni legmelyebb eniinkben"9; ha vegre tudatositanank magunkban, hogy a joguralom es a piac, a bortonok es a rendorseg, a konvenci­­ok es a kiilonbsegek emberek adottsa­­gai es jelleme kozott, a burzsoa ertekek, 8 West, Robin: Authority, Autonomy and Choice: The Role of Consent in the Moral and Political Vi­sions of Franz Kafka and Richard Posner. 99 Harv. L. Rev. 384, 387 (1985). („Posner teoretikus vila­­ga egy elegedett es latszolag boldog vilag.") 9 West, Robin: Law, Literature and the Celebration of Authority. Lasd tent 7. sz. jegyzet. 1011.

Next

/
Thumbnails
Contents