Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM - aki egy Mihaly Babits (ejtsd: Mihali) nevu magyar kutato szerint „az elso jambusi poeta" volt - emlitett muveben a kovetkezoket irja, idezem: „Sok cselhez ert a roka; a sun egyetlenegyhez,/ de az pompas.. , idezet vege.5 Raadasul: publikaciojanak illusztraciojakent Junger egy sunt abrazolo tusrajzot illesztett a szoveghez, amely azonban sokkal inkabb egy pancelos bogar kepekent volt felismerhetd. Ezt is figyelembe veve D'Amato munkajanak jungeri ihletese vegkepp nyilvanvalonak tunik. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezniink Peter Teachout professzorrol sem, aki „Posner"-ben Adler doktort, Saul Bellow Napjaid gyumolcse cimu regenyenek erzeketlen apafigurajat latta.6 Sajnalatos modon viszont mindket kutato tevedett: amikent Junger hibazott, amikor „Posner"-t egy mesen kiviil is valosagosan letezd allatkent gondolta el, ugy Teachout is celt tevesztett, amikor egy (fiktiv) emberi alakkent azonosftotta a nevezett szerzot. Milyen emberi leny volna kepes a csecsemokereskedelmet partfogolni!? (Attol most tekintsiink el, hogy „ Posner" nem veszi vedelmebe a csecsemokereskedelmet. Masok azonban - Robin West es a tobbiek - igy ertettek szavait, s persze nem zorog a haraszt, ha nem fujja a szel.) Csak egy szornyeteg propagalna az effele kereskedest - s innen mar csak egy lepes -, Gregor Samsa szornyeteg, igy aztan „Posner": Samsa. Ilyen elozmenyek utan ugy velem, nem tisztessegtelen megkockaztatnunk azt a felvetest - D'Amato professzor teljesitmenye lebecsiilesenek a legcsekelyebb szandeka nelkiil -, hogy „ Posner" kiletenek szinte azonnali leleplezodese egyebkent is elkeriilhetetlenne valt 1988-ban, a Jog es irodalom: egy felreertett kapcsolat cimu monografia megjeleneset koveto honapokban. Az a kiveteles erzekenyseg (ez most nem ideje az alszerenysegnek), amellyel „Posner" Kafka muveinek a melyere hatol - kiegeszitve a ketsegbevonhatatlan torteneti teny felidezesevel, nevezetesen, hogy Kafka vitan feliil mar meghalt -, egy D'Amato professzorenal lenyegesen kevesbe eles elme szamara is egyertelmuve tehette, hogy a Jog es irodalom szerzdje csakis Kafka valamelyik alakja lehet. De vajon melyik? Annak ellenere, hogy Robin West professzor asszony minden bizonnyal a leghalvanyabb ketely nelkiil nevezne meg A fegyencgyarmaton kinzoszerkezetet mukddteto tisztet, D' Amato Samsa mellett felhozott ervelese ellenallhatatlan. A parhuzamok es azonossagok, amelyekre D'Amato ramutat „Posner" karrierje es Samsa posztkafkai eletutja kdzott, a ketelkedes lehetoseget is kizarjak. Az pedig igen naiv gondolat volna, hogy D' Amato hipoteziset cafolna a teny, hogy Az atvdltozas vegen Samsa meghal. A fiktiv alakok halhatatlanok (arrol nem is beszelve, hogy az elbeszeles veget Kafka elhibazottnak tartotta). Leven nemcsak az eletrajzi vizsgalodasok, hanem egyben a juriszprudencia kivalo szakertoje is, D'Amato nem eleged(het)ett meg bamulatos felfedezesenek egyszeru nyilvanossagra hozatalaval. A tenykozlesen tul lenyeg-5 Arkhilokhosz: (Egy elveszett allatmesebol). In Faludy Gyorgy: Test es Lelek. Budapest, 1988, Magyar Vilag. 22. 6 Vo. Teachout, Peter: Chicago Exposition: Tltc New American Jurisprudential Writing as a Cultural Literature. 39 Mercer L. Rev. 767, 801 (1988), ill. Bellow, Saul: Napjaid gyumolcse. Budapest, 1980, Magveto.
