Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM

JOG ES IRODALOM ezekkel a peldanyokkal, akkor sem left volna ideje - hisz ujfent rengeteget meg­­imivaloja akadt -, hogy ujra kezbe vegye azokat es elolvassa. Mindennek kovetkezteben Gregor talan megfeledkezhetett korabbi mun­­kainak egynemely reszleterol, kritikusai ugyanis most azt rottak fel neki, szamos alkalommal, hogy nem ok, hanem eppen maga Gregor nem ertette meg, mit is al­­litott. Feleletkent Gregor azzal vadolta meg kritikusait, hogy pontosan ugyan­­annal az oknal fogva keptelenek a va­­laszcikkeit is megerteni, amelynel fogva keptelenek voltak megerteni mar eredeti mondandojat is, nevezetesen, hogy nem kepesek megragadni a jog kozgazdasagi alapjait. Taktikaja zavart keltett kritikusai ko­­reben, s az ellene felhozott ujabb vadak mar inkonzisztenciarol, irrelevanciarol, inkoherenciarol, inkompetenciarol es in­­humanitasrol szoltak. Ezek a tamadasok azonban azt a nem vart hatast eredme­­nyeztek, hogy a Gregor irasaira iranyulo figyelem erdsebb left, s igy azok immar a szakma legmegkozelithetetlenebb fo­­lydiratainak lapjaira is utat talaltak. Az elkovetkezo termekeny honapok soran Gregor soha, semmilyen forma­ban nem kert informaciot a kiilvilagrol. Az irashoz csak elmejere volt sziiksege, s meg ha a szobajan tuli vilag megszunt volna is letezni - felteve, hogy ez tudo­­masara jut -, szavai koziil akkor sem kel­­lett volna egyetlen egyet sem visszavon­­nia. Az uj kozgazdasagi elemzes csodaja abban allt, hogy egyszerre volt deskrip­­tiv mindent illetoen, amivel kapcsolat­­ban a jogban deskriptivnek lehet lenni, s ugyanakkor normativ minden mast ille­­toen, amivel kapcsolatban normativnak lehet lenni a naprendszeren beliil. Gre­­gomak kiildnosen dromere szolgalt az a teny, hogy barmely ponton, ahol a jog gazdasagi elemzese megszunt deskriptiv lenni, automatikusan atalakult norma­­tivva - es vice versa. Egyszer azonban elofordult, hogy egy kritikus oly modon tamasztott kifogast, hogy az alaasni latszott Gregor elgondo­­lasat. A kritikus Gregor egyik tanulma­­nya ellen inditott tamadast - a Milyen Hatast Gyakorol a Hutoszekreny-eladdsokra a Negligencia Elvenek Felvdltasa az Objektiv Felelosseg Rendszerevel a Sarkkori Regiok­­ban: Izobarikus-Izometrikus Analizis cfmu munkarol van szo -, es karorvendve ki­­mutatta, hogy a sarkkortol eszakra egy­­altalan nem adnak el hutoszekrenyeket, s igy Gregor elemzese menthetetleniil teves. Gregor ujjai egy percen - illetve, hogy pontosak legyiink, 57 masod percen- beliil mar gepeltek is a valaszt. Az em­­litett tanulmanyanak lenyegi megallapi­­tasa, irta Gregor, eppen az kellett legyen, hogy a jogi szabalyozas megvaltoztatasa- negligencia helyett objektiv felelosseg- semmilyen hatast nem gyakorol a hu­­toszekreny-eladasokra. S ez pontosan az, amit Coase - aki pedig tekintelyes idot tdltott az eszkimok foldjen - elore meg­­josolt. Az eladasi gorbe nulla fele kon­­vergalasa, folytatta Gregor, ervenyesen alatamasztja elmeletet, ahogy ugyanez lenne a helyzet, ha a nevezett gorbe bar­milyen pozitiv egesz szamerteken stag­­nalna. S aki ez iigyben nem lat tisztan, az csak tudatlansagarol tesz tanubizonysa­­got a jogrendszer mint egesz kozgazda­­sagi alapjait illetoen. Gregor ekkorra annyi elvegzendo munkat halmozott fel, hogy meresz le­­pesre szanta el magat. Kozolte Gretevel, hogy mivel ezentul napi ket konyvvel fogja ellatni egy helyett, neki is kapnia

Next

/
Thumbnails
Contents