Irodalmi Szemle, 2015
2015/7-8 - MADE IN CZECHOSLOVAKIA - Fülöp Antal: Egy ripacs följegyzései (regényrészlet) / MADE IN CZECHOSLOVAKIA
MADE IN CZECHOSLOVAKIA FolOp Antal EGY RIPACS FOUEGYZESEI (RfiSZLET) (HASEK, THOMAS MANN NO MEG HAT HR AB AL UR UTAN SZABADON) 1978 -at irtunk, de irhattunk volna eppugy '79-et vagy '80-at, az altalanos helyzet evtizedek alatt szinte semmit sem valtozott, s ugy tunt, mar nem is fog valtozni soha... Ma mar sejtem, hogy ez az „ugy tunt" az emberi let s talan az egesz civilizacio legmelyebb igazsaga: hiszen a tortenelem a tevedesek, majd a tevedeseket koveto csalodasok sorozata... Fent jelzett datumok valamelyiken a Komaromi Jokai Napokra latogattam haza Pragabol, ahova anno jol vagy jobban fizetett munka utan utaztam. De rogton be kell hogy valljam, ez csupan iiriigy volt, s ha nem volna termeszetem a decens mertektartas, hozzatehetnem azt is, hogy puszta alca... Egy komaromi (ejszakai) presszo szeszbe-fiistbe szediilt orajan, ejjel tizenegy utan lobbant fel kepzeletemben Praga, a „szaztornyu fovaros" romantikus kepe: „Latta mar Arany-Pragat?...", s a lekiizdhetetlen vagy, ha nem lathatom Pragat belathato idon beliil, vegem!... Nyilvan az ilyesmi sosem tortenik ok nelkiil, ez sem csak ugy, ongyulladassal, tortent: Mr. Toronto, Komarom sziilotte, akkoriban koltdzott haza a „vasfiiggonyon tuli" Kanadabol, ahova a dubceki forrongas nehany szabadabb napja alatt emigralt... Erdekes modon senkinek nem szurt szemet, hogy azokban az evekben, mikor fejenkent tiz-tiz evet kaptak az illegalis hatarsertok, akkori neviikon: „disszidensek", Mr. Toronto egy szep napon skrupulus nelkiil megjelenik Komaromban, s mintha sosem jart volna a „bunos" Nyugaton, kavet rendel maganak az Europa presszoban. Hamarosan baratok lettiink. Imponalt neki, hogy nemsokara konyvem jelenik meg: Kedvezd pillanat cimii novellaskotetem kiadasa akkor mar epp folyamatban volt... Nekem meg tetszett az a legkor, melyet Papa Toronto (hamarosan igy kezdtem ot szolitani) minden elovigyazatossag, ovatoskodas nelkiil, mondhatni szabadon gerjesztett s taplalt maga koriil, barmerre jart is a varosban, elenk szinekkel ecsetelve a szabad Kanada eletstilusat, asztaltarsasagokat repitve (velem egyiitt!) a vagyalmok regioiba. Szarnyas szavakkal regelt rola, hogy mi minden van ott, ami itt nincsen, mi mindent szabad ott, amit itt nem szabad, amirol itt mi nem is almodunk. Mert ott bizony van poker!..., illatositott kinai fiistolo (ebbol egyebkent mindig akadt valamelyik zsebeben nehany darab), van tovabba Zen-buddhizmus, aztan ott van Cohen, a kolto. Kdltdbol nem is csak egy van Kanadaban, mert ott van, ha meggondoljuk - mondta -, ott van... Walt Whitman meg Ginsberg, ez igy maris rogton tobb, mint ketto!... S egy ilyen felfutott ejszakai oran harom kolto mar nekem is tobbnek tunt, mint ketto. „Nem tudom, mi celra rendeltettel. (Azt sem tudom, hogy en magam mi-