Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Egy mesekönyv, ami komolyan veszi a mesét (Tamás Zsuzsa Mesék a Teljességhez című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
izlEsekEspofonok kozehez nyul („Osszevesztek. Ok! A kis kiralylany legboldogabb edesanyja es edesapja" - 15.), masutt pedig lfrai vagy metaforizalt nyelven szolal meg („hideg volt a magany, amely raborult" - 52.). A kortars gyermekirodalom befogado-kozpontu iranyultsagara reflektal a mesekonyv nyelvi humor iranti erzekenysege, ami a nepmesei szofordulatok parodiajakent funkcional (a Tuzmadar azt kerdezi a kiralytol: „Mit keresel itt, ahol a madar se jar?"), a gyermeki gondolkodas mintajara az allandosult szokapcsolatok szo szerinti dekodolasara torekszik (peldaul Sosemfelt kapubetoreset igy kommentalja: „Hajlamos vagyok fejjel menni a falnak, vagyis ajtostul rontani a hazba, meg ha palotarol van is szo" - 10.), illetve frappans szoparbajok vezeteseben figyelhetd meg („Edes gazdam, most nezz a labam ala!" - „Te meg nezz a labad ele!" - 21.). A tobbnyire jo aranyerzekkel adagolt szojatekok a cselekmeny surusegenek es a mesek tomenysegenek feloldasara szolgalnak, am a jatekossagon tul metaforikus modon felvetik az egymas mellett valo elbeszeles, a felreertes, illetve megertes tevekenysegenek problematikussagat. A mesekonyv legszembetunobb kortars jellegzetessege a kerettortenet ket foszereploje, a kiraly es a kiralyne megformalasaban rejlik, akik kimozdulnak a timdermesei szerepkdriikbol - uralkodo pozicidjuk helyett a hetkoznapisaguk, sziiloi aggodalmuk es szeretetiik keriil eloterbe. A mese lehantja roluk a funkciojukhoz tapado fennkoltseget, es bepillantast enged a hetkoznapi problemaikba (kialvatlansag, vitazas, csomagolas stb.). A kiralyne ugyanakkor az utnak indito szerepkoret integralja magaba, mivel 6 lesz az, aki felismeri a gyermek szivehez vezeto utat, a meseles fontossagat, es - a tiindernagymama leszarmazottjakent, a magikus vilag titkos ismerojekent - dsztonosen erzi, hogyan kell segitenie ferje atvaltozasat a csalad harmoniajanak megteremtese erdekeben. A szoveg tulajdonkeppeni hose a kiraly: az o jellemfejlodeset, valddi utazasaval parhuzamos belso utjarasat kovethetjiik nyomon a tortenet folyaman. A kezdetben gyermeki lelkiiletu (kiskakasos bogrebol kakaozo) es cselekvesre keptelen (felesegiranyitas alatt allo), sziilosegre - es egyben uralkodasra - alkalmatlan ferfibol a mesekonyv vegere valodi hos, donteshozasra kepes kiraly es gondoskodasra erett apa valik. A kiraly fo problemaja, hogy a tobbi szereplovel szemben beavatatlan szemely, aki kiviil rekedt a mesei vilagon, nem erti a csoda mukodeset, hatarserteskent eli meg a varazstargyak megelevenedeset, sot, a csoda ijeszto hatast gyakorol ra. Gyakran eszre sem veszi az orra elott zajlo varazslatos esemenyeket (ilyen peldaul a csengo-bongo fa levelenek leszakitasa), vagy keptelen megfelelo modon elni a csoda adta lehetoseggel (peldaul elpazarolja az aranysip segitseget). Kirekesztettseget onmaga is erzi, azonban keptelen felismerni, hogy a tevekenyseget jellemzo ertetlensege („ertett m inden szot, megsem volt biztos abban, hogy mindent jol ertett" - 64.) eretlensegevel fiigg ossze. A tepelodo, bizonytalan antiheroszbol a mesek befogadasa igazi host - sziilot farag. Ebben az ertelemben „apakonyvrol" beszelhetiink, hiszen a szoveg elejen megjeleno, gyermekevel kommunikalni keptelen, siro csecsemojet nem erto sziild a meselesen keresztiil veszi fel gyermekevel a kommunikacio fonalat, vagyis a sziild-gyermek kozos kommunikacios nyelve maga a mese lesz. A fizikai ertelemben torteno sziilove valas tehat nem elegendo a bensoseges sziild-gyermek kapcsolat kialakitasahoz, a mesekonyv
