Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT szedett mese az Egyszemke, Ketszemke, Haromszemke cimu mese alapjan), vala­­mint irodalmimese-adaptaciot (Lazar Ervin, Boldizsar Ildiko tollabol, sot sa­­jat mesebol is). A hypotextus gyakran nem is egyetlen szoveg, hiszen egyreszt a nepmesek eleve kulonbozd valtoza­­tokban es atdolgozasokban ismertek (ezt a Rozsa es Ibolya eseteben Gimesi fel is tiinteti: forrasai kulonbozd nepmeseval­­tozatok, valamint Arany Janos, Arany Laszlo es Lakatos Menyhert irodalmi feldolgozasai), masreszt az idegen nyel­­vu mesek kulonbozd muforditasokban lelhetok fel (a Grimm-mesek peldaul Ro­­nay Gy orgy, illetve a legutobbi impozans gyujtemenyben Adamik Lajos es Marton Laszlo jovoltabol olvashatok magyarul). Harmadreszt - szerzoi mesek eseteben - Gimesi akar tdbb tortenetbol szerkeszti meg az eloadas forgatokonyvet (peldaul A hetfeju Hinder Lazar Ervin Nagyapa es a csillagok, Racegresi es Pdcegresi, Viragsze­­mu, illetve A hetfeju Hinder cimu mesejet fogja ossze, vagy az Amalia Boldizsar II- diko Boszorkdnyos mesek cimu kotetebol valogat). Ha az adaptaciora ugy tekintiink, mint az ismetles muveszetere, amit a variacio tesz izgalmassa, akkor a vizs­­galt targy szempontjabol az ismetles altalaban az alaptortenetre vonatkozik, melynek semaja szinte minden meseben hasonlo: egy pozitiv tulajdonsagokkal felruhazott hos akadalyokba iitkozik, de legyozi ezeket, s elnyeri melto jutalmat, a boldogsagot. A variacio vonatkozhat az ido es ter modosulasara, peldaul Gimesi a Grimm-fiverek Hamupipokejet a mesei idotlensegbol egy konkretabb tortenel­­mi-tarsadalmi, sot foldrajzi kornyezetbe helyezi: Hamupipoke biciklin kozleke­­dik, a Kineses szigetet olvassa, apja az ausztral gyarmatokra megy kikiildetes­­be, a mostoha a Towerbe akarja zaratni a torvenyszegoket. Forditott helyzet all eld akkor, amikor sajat mesejenek, a Csomo­­tiindemek kortars problemajat (a hazas­­sagi valsagot, a valast, az elvalt sziilok gyerekenek kiszolgaltatottsagat) helyezi mesei idotlensegbe. Variativ technikat leggyakrabban a szereplok megvalasz­­tasa jelent: az eredeti mese figurait bo­­vitheti (peldaul az Argyelus-tortenetbe beilleszti a Favago, a Mokus, a Sotetseg kiralya szereplot), szukitheti (peldaul Argyelusnak nincsenek fiverei), szerepe­­it osszevonhatja (ugyanott a Tiinderanya atvaltozokepessege folytan tobbfele ala­­kot olt), a nevtelen hosoknek nevet adhat (Hamupipoke mostohatestvereinek nev­­adasa a hasonldsagra es felcserelhetoseg­­re vonatkoztathato szojatekon alapul: Amalia, Emilia), beszeltetesiikkel plasz­­tikusabba teheti a figurak jellemet. A mese narrativajat a dramatizalt szo­­vegkdnyvben a drama kizarolagos nyelvi formacioi, a Nev es a Dialogus, valamint a szerzoi instrukcio valtja fel.6 Maga a tor­­tenet az alakok kozotti interperszonalis viszonyokban letezik,7 a drama allandoja pedig a jelen idoben valtozo viszonyok8 - allapitja meg Becsy Tamas. Ezeknek ere­­diink nyomaba a tovabbiakban. Gimesi Dora harom babszinhazi szovegkonyvet vizsgaljuk nyelvi mukent, vagyis a Linda Hutcheon-i ertelemben produktumkent (mikozben persze tudataban vagyunk annak, hogy paradox dolog levalasztani a szoveget a szinhazi eloadasrol, mely a maga komplexitasaban teljes, vagyis nem fuggetlenitheto latvany- es akusz-6 Becsy Tamas: Mi a drama? Budapest, 2002, Beda Books Kiado. 207. 7 Becsy Tamas: Kalandok a drdmdval. Magyar drd­­mdk 1945-1989. Budapest, 1996, Balassi Kiado. 25. 8 Becsy Tamas: Mi a drama? 10.

Next

/
Thumbnails
Contents