Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT

tikai elemeitol, azaz a babtechnikatol, a rendezo koncepciojatol, a szineszek jatekatol, a kellekektol). Az adaptaciot mint aktualizalasi folyamatot elemezve kiteriink a tortenetek ujrairasat motivalo ertelmezesre. Az adaptaciokat Hutcheon ajanlata alapjan onallo munek tekintjiik, mikozben olykor kikacsintunk az adaptalt szovegre is.

Tiinderszep Ilona es Argyelus kiralyfi

(Bemutato: Mesebolt Babszinhaz, Szombathely, 2010; rendezo: Kovacs Geza, tervezo: Boraros Szilard)

A nemzetkozileg elterjedt Argirusmesetipus a magyar nepmesekincsbe is beilleszkedett, s nemcsak tobb valtozatban el, hanem kiilonbozo mufaji atiratokban sziiletett ujja. Hogy csak a legismertebbeket emlitsiik, ilyen Gergei Albert XVII. szazadi szephistoriaja (Historia egy Argirus nevu kiralyfirol es egy Hinder szuzlednyrol), valamint Vordsmarty 1831-ben kiadott Csongor es Tiinde cimu szinjateka (amit hoi reges szinmunek, hoi filozofiai koltemenynek, hoi lirai dramanak neveznek), mely egyben a magyar mesejatek modellje is. Ennek a varazsmesenek alaptorteneteben kiilonbozo vilagszferak tarulnak fel, a realitas es a fantasztikum keveredik. A tema minden valtozatban azonos: a boldogsagkereses. A kepzelt tiindervilag szepseges lanyalakja es a foldi kiralyfi egymasba szeret, de ellentetes vilagrendjiik megakadalyozza, hogy egymasei lehessenek. A fiu a lany keresesere indul, akadalyokat gyoz le (kiilso ellenfeleket es olykor belso demonokat), majd magaval viszi Ilonat foldi birodalmaba.

Gimesi adaptacioja koveti a tortenet szerkezetet, bizonyos mesei motivumokat beepit (peldaul aranyalmafa, harom ordog a buvos targyakkal, Ilona haja, Argyelus aluszekonysaga), de athelyezi a hangsulyokat. A feliitesben azonnal megmutatja a ket vilagszferat, tehat befogadojat nem fokozatosan vonja be a foldi kertbol a mesei terbe, valamint a hosok motivaciojara is feny deriil kivetitett gondolataikbol: Ilona egy felhon logatja a labat unalmaban, es nyiltan beszel arrol, hogy sokkal izgalmasabbnak talalja az embereket, kdztiik Argyelust, mint tiinderpajtasait. Argyelus viszont forditva gondolkodik: az eget kemleli, jol ismeri a csillagkepeket, es szivesebben lenne csillagasz, mint uralkodo. Mindketten elvagynak tehat abbol a terbol, vilagrendbol, amelybe sziilettek. Ilona a kezdemenyezo; Tiinderanya tiltasa ellenere kapcsolatot teremt a halando fiuval: konnye hullocsillagkent Argyelus kertjebe pottyan, ebbol sziiletik az aranyalmafa (tehat a fa eredetet is magyarazza, ez gazdagitja, poetikussa teszi a tortenetet). A fa itt is a szerelmi talalkozas (sot egyesiiles) helyszine. Argyelusnak azonban nem az ejrol ejre eltuno almat kell oriznie, hiszen a csodafanak meg a letezese is ketsegbe vonodik (lebegtetve van, hogy csak o latja-e, vagy kiraly apja es a szereploi kort bovito Favago is), hanem az eget es a foldet osszekdtd fat (vagyis az almait, illetve magat Ilonat) kell megvedenie a foldi veszelytol, apja pusztito szandekatol. A kiraly elmarasztalja almodozo fiat, holdkorosnak tartja (vagyis uralkodasra alkalmatlannak). A kezdokep egyik fontos felismerese a felnotte valas problemaja tehat, amit egyfelol a sziiloknek valo megfeleles kenyszere (a sziiloi hivatas - tunderseg, illetve uralkodas folytatasa), masfelol az ellenszegiiles igenye (szabalyok felrugasa) befolyasol. A gyerekek onmegvaldsitasra torekednek,