Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)
HOL VOLT, HOL NEM VOLT A formai entitaskent vagy termekkent elgondolt adaptacio egy bizonyos mu vagy muvek bejelentett transzpozicioja, amely erintheti a mediumot (esetiinkben az irodalmi szoveg alapja lesz a latvanyelemekkel, akusztikai hatasokkal megalkotott szinhazi eloadasnak), illetve a mufajt (itt az elbeszelo, epikus mese narrativaja dramai dialogusokban bontakozik ki). Az adaptacio mint alkotasi folyamat Hutcheon szerint voltakeppen ujraertelmezes, melynek celja lehet a kisajatitas vagy a megorzes is. A befogadok az adaptaciokat palimpszesztuskent elik meg mas muvek emlekein keresztiil. Gerard Genette masodfoku szovegnek, hypertextusnak nevezi2 a transztextua litas e valtozatat, melynek megalkotasa es befogadasa egy elsodleges szoveghez (hypotextus) kotodik. Sokan masodlagosnak, szarmaztatottnak, kulturalisan alsobbrendunek tartjak az adaptaciot. Van olyan befogadoi elvaras is, amely szamon keri az eredeti muhoz valo huseget. Ezzel szemben Linda Hutcheon szerint az adaptacio onallo mu. Vonzova teszi a varialt ismetlesbol fakado elvezet, ahogy a ritus kenyelme vegyiil a meglepetes pikanteriajaval.3 Gimesi Dora egy interjuban arrol beszelt, hogy a babszinhazi alkotofolyamatban a dramaturgnak kezdettol fogva egyiitt kell gondolkodnia a rendezovel es a tervezdvel, hiszen a vizualis koncepcio es a bab technikaja az eloadas legmeghatarozobb eleme, ezek dontik el, mit es mennyit beszeljen az adott figura. A szoveg voltakeppen harmadlagos. Korabban eppen ezert kevesse torodtek a dialogusokkal, csupan az utobbi evekben valt fontossa, hogy minosegi szoveg hangozzek el babszinpadon is.4 Hasonlo velemenyen van a dramairo Tasnadi Istvan is a gyermekkdzonsegnek szant darabokrol: olyan referenciakat kell hasznalni, amiket megertenek, de ez nem „lefele" fogalmazast jelent, nem bugyuta szovegeket kell irni, hanem a gyermekek vilagahoz kell igazitani a tortenetet, kifejezetten figyelve az erzelmek kinyilvanitasara.5 A babszinhazak altalaban meseadaptaciokat tuznek musorra, nagyreszt „klasszikus" meseket a magyar nepmesekincsbol, illetve a Grimm fiverek mesegyujtemenyebol. Ennek oka reszben a gazdasagi megfontolas: az egyelore nagyobb szamu konzervativ gondolkodasu sziild vagy pedagogus ugyanis szivesebben valt jegyet, berletet a bevalt, jol ismert tortenetekre. Ugyanakkor megfigyelheto az a tendencia, hogy irodalmi meseket, kortars muveket is rendszeresen szinpadra allft szinte minden tarsulat (Lazar Ervin, Zalan Tibor, Varro Daniel, Boldizsar Ildiko mesei egyre nagyobb teret hoditanak). Ez a kettosseg jellemzo Gimesi Dora forgatokonyveire is, ami nyilvan a megrendelo szinhazi intezmeny igenyeit tiikrozi. A fiatal dramaturg keszitett magyar nepmese-atdolgozasokat (peldaul A mindentlato kirdlylany, Rozsa es Ibolya, Tiinderszep Ilona es Argyelus kirdlyfi), a Grimm-gyujtemenybdl drokzoldeket (Hamupipoke, A bremai muzsikusok) es kevesbe ismertet (peldaul a Szemen-2 Genette, Gerard: Transztextualitds. Burjan Monika ford. Helikon, 1996/1-2. 82-90. 3 Hutcheon: i. m. 99. 4 Papp Timea: Gimesi Dora es a szakma csoddi. 2011. augusztus 3. http://fidelio.hu/bobita/ interju/gimesi_dora_es_a_szakma_csodai (Letoltve: 2014. november 14.) 5 Sz. Deme Laszlo: Eltalalni a megcelzott korosztalyt. Interju Jeli Viktoriaval es Tasnadi lstvannal. 2010. januar 26. http://fidelio.hu/bobita/interju/ ta sna d i_istva n_jeli_vi ktoria Jnterj u (Letoltve: 2014. november 14.)
