Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Nyina Szadur: Boszorkánykönnyek (novella, Gyürky Katalin fordítása)
HOL VOLT, HOL NEM VOLT Nyina Szadue BOSZORK AN YKONN YEI< CZSondesen, mintha csak levegot venne, ugy recsegett a regi jarda deszkaja. Ordinszkban meg megmaradtak ezek a fabol keszult jardak. Ezt mondtak a lanynak: eloszor a Szibirszkaja utcan menj vegig, egeszen az elarusitobodeig, ott fordulj baira a „mi hazaink" fele, es egy zold haz lesz a boszorkany haza. A lany eldkeszitette a tizendt rubelt, valamint a fiu fenykepet. A fenykep egy fiatal katonat abrazolt, meg azelottrol, hogy a lannyal megismerkedett volna, enyhen gondor hajjal, nevetesre gdrbiilo, telt ajakkal. A boszorkany cfmet a lany a baratnojetol kapta meg, termeszetesen titokban. Galja azt mondta Nagyanak, hogy keso este menjen az oregasszonyhoz, amikor mar kozeleg az ej, es feltetleniil vigyen magaval penzt. A jarda varatlanul veget ert, es a lany a foldet tapodta. A tavoli homalyban ott derengett az ujsagarus bode. Amikor odaert, baira kanyarodott, ahol a zelnicemeggyel es juharral surun boritott fahazak kezdodtek. Haladt tovabb a sotet utcan, az ovatos hallgatasba burkolozd hazak menten, amelyekben - legalabbis neki ezt mondtak- sok tatar ember lakik. A tatarok nem engedik meg a gyonydru lanyaiknak, hogy orosz ferfiakhoz menjenek ferjhez. Nemreg itt meg ver folyt. A lany ugy gondolta, hogy ebben a sotetben nem lehet megtalalni a zold hazat, de hirtelen megis ratalalt, es rajott, hogy ez az a bizonyos zold haz, meg akkor is, ha most ugyanolyan fekete, mint az egesz utca. Bekopogtatott. Meg egyszer bekopogtatott. Es meg egyszer. Valaki sohajtott. Akkor se hagyott fel a kopogtatassal, amikor mar az egesz teste remegett, es egyre jobban nyomta a bal vallahoz a lapos feher taskat, amelyben a tizendt rubel es a foto lapult. Az udvaron egy pajta allt. A pajtat egy diszno lakta - az sohajtott. „Nyilvan megbabonaztak - kovetkeztetett a lany, amikor meghallotta, hogyan roffent a diszno.- A boszorkany nyilvan nines itthon, elment valahova vendegsegbe" - velekedett, amikor latta, hogy nem nyitnak ajtot. De amikor mar teljesen ketsegbeesve epp arra gondolt, hogy tavozik, az ajto halkan kinyilt, fott hagyma szaga csapta meg, es, miutan bepreselte magat a resnyire nyitott ajton, a felhomalyban meglatta a boszorkanyt. Az semmit se kerdezett, futolag vetett ra egy pillantast, majd azt kdvetoen, hogy felig nyitva hagyta a lanynak az ajtot, hatat forditott neki es bement a szobaba. Nagyanak nem maradt mas hatra, mint bemenni, anelkiil, hogy invitaltak volna. Mikozben a szivet a taskajaba zarta, atlepett a kiiszobon, a hata mdgdtt pedig azonnal, nagy derrel-durral becsapodott az ajto, mintha haragudna ra. „A huzat" - gondolta Nagya, es vette maganak a batorsagot, hogy szetnezzen az egyebkent teljesen normalis lakoszobaban. Kozepre ment, az asztalhoz, amely szep, frissen mosott teritovel volt letakarva, es megalit, az anyoka szemet keresve.
