Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - A pap meg az anyja; Ostoba férfiakról és agyafúrt asszonyokról; Az erdei udvarló (mesék, A. Dobos Éva fordításai) / Norvég népmesék

HOL VOLT, HOL NEM VOLT

„Igen, ez nalam volt", mondta a legeny. „Temerdek selyem- es barsonykelme van a szobaban felakasztva."

„Amikor a kovetkezo szobaba ertem, a madar hangos rikacsolasba kezdett: »Szep szuzleany, szep szuzleany, legy bator, de ovakodj.« Ebben a szobaban hordok es teknok alltak sorban a fal mellett, mind sziniiltig tele verrel."

„Jaj, jaj, iszonyatos lehetett; nalam nines ilyen szoba", mondta a legeny; ijedten pattant fel az asztaltol, es ki akart szaladni.

„Csak az almomat meselem", mondta a leany, „maradj csak a helyeden es hallgasd vegig."

„Amikor bementem a kovetkezo szobaba, a madar ugyanazt rikacsolta, mint az iment: »Szep szuzleany, szep szuzleany, legy bator, de ovakodj!« A szobaban holttestek es meggyilkolt emberek csontvazai hevertek szanaszet."

„Ez ugyan nem nalam volt", mondta a legeny, es ki akart rohanni a hazbol.

„Ulj csak vissza", mondta a leany, „hiszen ez egy alom, hallgasd csak vegig. Magam is megremiiltem, es ki akartam szaladni, de csak a masodik szobaig ertem, ahol a verrel teli hordok alltak; ekkor azt kialtotta a madar, hogy bujjak az agy ala, mert mindjart megjon a gazdaja. Hamarosan megjott a legeny, es kezen fogva vezetett egy olyan szepseges lanyt, akihez foghatot sohasem lattam. Sirva kdnyorgott az eleteert. De hiaba kerlelte, a legeny egy pillantasra se meltatta; letepte a ruhajat, es mindenet elvette, nem kegyelmezett neki. De a lany bal kezerol, a gyurusujjarol nem tudta levenni a gyurut; ekkor levagta az ujjat, es az az agy ala guru It."

„Ez bizony nem nalam tortent", mondta a fiu.

„De bizony naiad! Itt van az ujj, es itt van a gyuru, es itt til az a gazember, aki levagta!", mondta a lany.

Ekkor nyakon ragadtak az alnok udvarldt, es addig vertek, mig ki nem szallt belole a lelek, az erdei tisztason allo palotajat pedig felgyujtottak.

A. Dobos Evaforditdsai