Irodalmi Szemle, 2015
2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ahol nincsenek istenek; A padlizsán és a hároméves szójarántás; A majommá változott uraság (mesék, Imre Viktória, Heilmann Cecília és Zödös Zsolt fordításai) / Japán népmesék
HOL VOLT, HOL NEM VOLT Jataro kitoro boldogsaggal olelte magahoz kedveset. Ettol az idotol kezdve keszitik szojarantassal a gombat. Heilmann Cecilia forditdsa A MA3OMMA VALTOZOTT URASAG Elt egyszer reges-regen egy gazdag foldesur a felesegevel. Egy fagyos teli ejszakan tortent, epp ujev elotti nap, hogy az urasagekhoz kiilonos vendeg erkezett. Az urasag es a felesege minden evben ezen a napon pompas lakomat rendezett. Ilyenkor a haz apraja-nagyja kora reggeltol keso estig a konyhaban surgott-forgott. Ekkor tortent, hogy valaki megzorgette a kastely kapujat. Az urasag sietve ajtot nyitott. Kis hijan foldbe gyokerezett a laba, mikor meglatta az elotte allo alakot. Ott allt egy tetotol talpig teljesen atazott, rongyos ruhaju szerzetes. Mezitlab, a hidegtol teljesen atfagyva toporgott az ajto elott. Illedelmesen kerlelni kezdte az urasagot: - A nagy havazasban eltevedtem, csuromvizes vagyok, nem kaphatnek szallast ejszakara? Az urasag azonban, anelkiil, hogy vegighallgatta volna a szerzetest, igy szolt:- A hozzad hasonlo rongyos semmirekelldknek az en hazamban nines keresnivaloja. Azzal sarkon fordult, es becsapta elotte az ajtdt. Nem sokkal kesobb a szerzetes egy faluba ert, ahol a legszegenyebb haz ajtajan kopogtatva ismet szallast kert. A hazban egy oregapo meg a felesege eldegelt.- Szegenyek vagyunk, de szivesen latjuk - mondta az apoka. - Ott, a tuzhely mellett megpihenhet ejszakara. Amikor a szerzetes belepett az aprocska, szellel belelt hazba, csendesen az anyokahoz fordult:- Keritsen eld egy nagy kondert, tegyen bele valami zoldsegfelet, es rakja a tuzhelyre. Az anyoka sarkon fordult, es a konyhaba sietett. A zoldseges edenyben azonban fonnyadt levelek helyett halat, tesztat es mas finomsagokat talalt. Meglepeteseben egy szo sem jott ki a torkan.- Na, anyoka, ebbol keszitsen iinnepi lakomat - mondta a szerzetes. De az csak allt ott kove meredten, egesz eleteben nem latott meg ehhez foghato csodat. Nem is hitt a szemenek, de a szerzetes addig-addig rimankodott, mire az anyoka olyan ujevi vacsorat csinalt, ami utan megnyaltak mind a tiz ujjukat. Miutan jol belakmaroztak, a szerzetes igy szolt:- Oreganyam, jotett helyebe jot varj, a vendeglatasert cserebe teljesitem egy kivansagotokat.- Mindeniink megvan, ami csak kell - valaszoltak -, de ha meg egyszer fiatalok lehetnenk... Erre a szerzetes a tarisznyajaba nyult, ahonnan egy sarga szinu csodaszert vett eld.
