Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Soóky László: A közönségességek meghitt bájai (a Komáromi Jókai Színház Csirkefej című előadásáról) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLfSEKfSPOFONOK

len szereposztasi tevedes. Bardos Judit ugyanis szineszno, Gardend Klaudia pedig zongoraleckeket vesz. Ahelyett, hogy szerepiikbol adoddan egymas ellenpolusai lennenek, a helyiiket keresik; Bakfis valami sajatsagos burleszkfiguraba kapaszkodna, Csitri pedig tamasz hijan ket megszolalas kozott ketsegbeesetten konydrog partnerert. Pedig a Bakfis es a Csitri is szerep, nem is akarmilyen, csak ket szineszno s egy kovetkezetes rendezoi elkepzeles sziikseges hozza. Esetiinkben egy szineszno maradt: Bardos Judit.

Az Eldadono (Tar Renata) szerepe a hatalom megtestesitoje. A tanacsi hatalorne! A rendezo altal idoszerusitett onkormanyzatisag epp azt a megkozelithetetlenseget oldja, amit Spiro nagyon tudatosan felepitett: a kozigazgatasilag mar nem is letezo, tanacsilag megis gyarapitasra itelt negyvennegyes szamu haztomb lakoinak a semmibe valo kapaszkodasi kiserletet. A komaromi eloadas itt veszitette el a liikteteset, a tempojat, amit nem tekinthetiink Tar Renata hibajanak.

A No (Bandor Eva) vilaga a spiroi latomasban egyszerre szamito es esendo, behodolo es ontudatos, erzekeny es rideg. Tobbre tartja magat az ajtdszomszedainal, de a sorsaval valo szembeszegulest csupan egy-egy szexualis kaland s a beliilrol zart ajtd jelenti. Bandor varazslatosat alakit. A ket evaddal ezelotti szakmai melyrepiilese utan a Magyar zombitoi datalhaton minosegi valtozason esett at, szerepformalasa erzekeny es arnyalt, visszafogottsagaban is sugarzo.

Ket egymas utan bemutatott szinmuben keriil egymas melle Toth Karoly e. h. (Srac) es Szabo Viktor (Haver). Erdekes modon, mig a Kiildnos hazassagban egymassal feltunoen vetelkedtek, a Csirkefejben egymast erositettek. Kiilonbozo a szemelyisegiik, a lelkuletiik, csak az esendosegiik azonos. Most Toth Karoly volt az erosebb, kivaloan oldotta meg az erzelmi hullamzasok magassagait es melysegeit, s megrenditon elte meg a szeretetre valo vagyakozas szivszorito pillanatait. Szabo Viktor szinpadi viselkedese es mozgasa egy darabig izgalmas volt, de az ido mulasaval sablonossa szurkiilt. Emlekezetes a pillanat, amikor, mint a hanyast, kidklendezi a szot: „csokolom". Kozos tettiik, az ertelmetlen gyilkossag mind dramaturgiailag, mind koreografiajaban, mind rendezdileg, s ebbol fakadoan szineszileg is, silanyra sikeredett: a rendezoi felszinesseg okan ez a tragedia mint etud, kdzjatekka devalvalodott, ami szarvashiba.

Az Apa (Fabo Tibor) fizikailag is szinte mindvegig jelen van a tragediaban, mig az Anya (Holocsy Krisztina) csak a Srac es az Apa beszelgetesei kapcsan mint madonna s mint trampli. Az apa szerepbeli faragatlansaga tipikusan a spiroi retegdiagnozis reszeredmenye: egy emberi lenyre hasonlito, emberi nyelvhez hasonld hangokat kiado, gondolatsilany, korlatolt ertelmu, erzelemszegeny, am ontudatos leny: ez a magyar proli. Fabo nem torodik bele a szerzoi sugallatba, feltilirja azt erzelmi rezdiileseivel, belso zokogasaval. Az anya egy gondolattdredekekbol osszetakolt monologgal es ket tomondattal jarul hozza a dramai kiteljesiileshez, ezzel is csak a legvegen, megis, visszafele ivelon jelen van mar a kezdet kezdetetol.

A kiilvarosi rezervatum (a magyarorszagi szellemi proletarians) velesziiletett kelleke a melyprimitiv rendorseg, esetiinkben a Torzs (Bemath Tamas) es a Kozeg (Majorfalvi Balint). A Torzs a bennfentes dorzsolt, a Kozeg a melypont. A Torzs szerep, a Kozeg talan lehetoseg. Forgacs megfogalmazasaban jelenletiik egy megszakitasokkal is hosszu