Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Tormay Cécile Emberek a kövek között és Wass Albert A funtineli boszorkány című regényéről (esszé)

(viszonylag) eloitelet-mentes irodalom­­tortenetet meglehetosen nehez, de nem lehetetlen feladat. Tormay Cecile mun­­kassaga elengedhetetlen resze a magyar modernizmusnak. II. Wass Albert jo peldaja annak, hogy az ideologiai alapu kritika torz irodalomfelfogast sziil, jobban mondva, az ideologiai alapu kritikaknak csupan a „szolgaldja" az irodalmi mu - affele gorbe tiikor. Az egeszseges ember arcara mosolyt csal, semmi tobbet. Szandekosan hamisan jatszani Beethovent? Hat ugy is lehet, de vegso soron minek? A szerzo Wass Albertnek a wassalbertizmust ki­­csufold kritikakhoz semmi koze - legfol­­jebb a kritikus jaratja le magat. A magyar irodalomban persze ma mar minden megtortenhet, ergo: ugy szidalmazzak Wass Albertet, hogy nem is olvastak tole egyetlen sort sem. Jo. Megengedem. Gyongebb muveket olvasott, de a fo mu­­venek tartott A funtineli boszorkdnyt nem olvasta. Ha megis olvasta, es elutasitot mond rola, akkor nem irodalomkritikus, csak ideoldgus. Ideologusokkal viszont Dunat lehet rekeszteni. Hol van Schopflin Aladar, hoi van Beladi Miklos, hoi van Lengyel Balazs? Irodalomtorteneszekbdl van nehany igazi, irodalomkritikusokbol viszont egy sines. Az irodalomkritikat szdrdstul-bdrostul felfalta az ideologia, mint egy capa a kis halat. Tegyiink ezert kiilonbseget az iro politikai es muveszi szabadsaga kozott. Celine es Pound le­het, hogy politikailag a szelsojobbhoz tartoztak, muveszi hitelessegiik azonban feliilirja szelsoseges politikai allaspontju­­kat. Villon gyilkos volt, megerdemelte az akasztofat. Ugyanakkor maradando ver­­seket is irt. Az ideologia csak fekete-fe­­herben gondolkozik, a muveszet viszont teli van paradoxonokkal. Ha a muvesze­­tek paradoxonat nem erti meg a kritikus, akkor menjen asztalosnak vagy szer­­szamgep-lakatosnak. Lehet, hogy tobb sikerrel jar. Wass Albert regenye tobb izgalmas kerdest is folvet. Vajon az 1959-ben meg­­jelent regeny mesebeli es romantikus tul­­zasaival nem avult el mar megjelenese pillanataban? Tenyleg el kell olvasni a re­­genyt, hogy meggydzodjunk rola: nem. Hogy a mesebeliseg es romantikussag tu­­lajdonkeppen csak maz az edenyen. Sok­­kal jelentosebb a nem-romantikus szal. Az eletben maradase, amely legalabb olyan nehez, mint az alfoldon szegeny ember­­nek lenni, sot, talan kicsit nehezebb, mert itt a termeszet is nagyobb kihivasokkal all eld. Az iro nem hiaba hangsulyozza, hogy ember es termeszet itt kulonvalaszt­­hatatlanul egymasba folyik - az ember meg nem teljesen ura a termeszetnek. Nem szembenallas ez ember es termeszet kozott, mint a modem vilagban, hanem sokkal osibb: a termeszet ad, de ugyan­akkor el is vesz. Osibb, mert az ember es a termeszet A funtineli boszorkanyban meg egyenrangu. Jokai-hatas? Meglehet, de Jokai olyan hatasa, amely tovabbvisz, es egy ereden­­doen uj regenyt eredmenyez A funtineli boszorkdnybart. Minden egyeb romanti­kus goztol mentesit az iro, hiszen nem­­csak XIX. szazadi, hanem modern re­­genyt is ir. Nem Krudy, meg ha Jokaibol indult ki Krudy is. Wass regenyeben a cselekmenynek joval nagyobb szerepe van. Mondhatni marquezi szerepe, ha tobb lenne benne a fantasztikum, a gro­­teszk es az onfeledt humor. Ugyhogy Marquezt sem emlegethetjuk, legfoljebb nagyon tavoli rokonkent. Szo sines rola, hogy affele meseregenykent aposztro-

Next

/
Thumbnails
Contents