Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Tormay Cécile Emberek a kövek között és Wass Albert A funtineli boszorkány című regényéről (esszé)

faljuk A funtineli boszorkany t, ahhoz tulsagosan komoly es komor a regeny, es Nuca foldontuli kepessege, hogy meghal az a legeny, akit az agyaba fogad, szepen harmonizal az irastudatlan romanok babonaival. Akar balladai homalynak is nevezhetnenk a regenynek ezt a reszet. Ennek ellenere sosem szallnak el a figurak - az erdo, a termeszet, a szegenyseg, a gyotro munka nem ereszti oket. Wass Albertet elsdrangu irova az teszi, hogy ebbol a nehez mubol is kicsikar valami lfrat, megmutatja ennek a tortenetnek a lirai szepseget is.

Aztan a kovetkezo kerdes, amit folvet, az erdelyiseg, pontosabban a romansag kerdese. Trefasan mondhatnank ugy, hogy A funtineli boszorkany az egyik legnagyobb roman regeny, kar, hogy ezt a roman regenyt egy magyar frta magyarul. Ohatatlanul eszembe jut Mikszath Kalman, hiszen egy csomo novellaja es regenye szlovak kornyezetben jatszodik, es a szereploik szlovak emberek. Csakhogy Mikszath is magyar fro, akarcsak a joval fiatalabb Wass. Es persze dhatatlanul esziinkbe jut a tortenelmi Magyarorszag, ahol nemcsak magyarok laktak, hanem szlavok, romanok, zsidok, ciganyok - dsszekeveredve vagy eppen kiilon. Mikszath is, Wass is magatol ertetoddnek tartotta, hogy eppen a szlovaksag vagy a romansag eleteben keressen a sajat muveszi kifejezesehez alkalmas teriiletet. Ez a XX. szazad elejen meg ervenyes volt. Petelei, Gozsdu, a Cholnokyak, Krudy, Kosztolanyi, Moricz meg az egesz tortenelmi Magyarorszagot bejartak. Trianon kovetkezteben egyre inkabb Budapest a helyszine a regenyek es elbeszelesek cselekmenyenek. A nagyvaros. Gazdagabbak lettiink (polgariabbak?), de egyben szegenyebbek is. Egyszer talan majd el kell gondolkodnunk rola, hogy mekkora aldozatok aran lettiik gazdagabbak. Wass regenye, a maga erdelyisegevel, egyszerre XIX. es XX. szazadi. Vagy nines ido, ami merheto? A funtineli boszorkanyban adva van ez a lehetoseg is. Ugyanis Wass nem is annyira regenyt irt, mint mitoszt - legalabbis ami az ido olykori felfiiggeszteset es Nuca foldontuli kepessegeit illeti.

A harmadik kerdes, amely folvetodik, a regeny terjedelme, illetve terjedelmessege. Manapsag, illetve a 80-as evektol, egyre jobban divatba jott az un. nagyregeny. En nem vagyok a nagyregeny hive, 200- 300 oldalon meg lehet irni mindent. Persze vannak kivetelek, mint A befejezetlen mondat Dery Tibortol vagy a Felesegem tortenete Fust Milantol vagy Nadas Petertol az Emlekiratok konyve es a Parhuzamos tortenetek. De a tobbi nagyregeny? A legjobb esetben is inkabb csak kiserletek. Nos, Wass Albertnel a nagyregennyi terjedelem nem zavar, eppen azert, mert mitoszalkotasra torekszik, s nem csak regenyt ir. Egyediilallo alkotas ez a magyar irodalomban, mitosz es regeny furcsa, de idot allo elegye, mivel a magyar irodalom abszolut tobbsege (persze csak a legjobbakra gondolok) eppen hogy demisztifikal. Ebben a tekintetben is szembemegy Wass Albert a magyar irodalom tulnyomo reszevel. A funtineli boszorkany bizonyos ertelemben egyediilallo mu, es kiilfoldon sziiletett. Wass Albert elso regenye, a Farkasverem figyelemre melto alkotas, de azonkiviil, hogy bantoan sok benne a „lirikus" (a szo nem veletleniil van idezojelbe teve) termeszetabrazolas, nem sok koze van A funtineli boszorkdnyhoz. (A Wass Albertverseknek pedig meg kevesbe egy Szabo Lorinchez vagy Jozsef Attilahoz.)

Nos, mit tegyiink A funtineli boszorkannyal? A magyar irodalom sok kiilonfele mubol all ossze. Esterhazyval szolva: tobbfele legjobb magyar irodalom letezik,