Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Ljudmila Szaraszkina: Dosztojevszkij (részlet egy monográfiából, Gyürky Katalin fordítása)

dent elveszit, es ez ekkor mar nem az a konnyed kaland, ami nelkiil az orosz utazo elunna az eletet. A hitel kimeriilt, es Szuszlovan kiviil, aki akkor mar vagy dt napja Parizsban tartozkodik, nines ki­­hez fordulnia. Abbol a haromszazotven frankbol, amit Apollinarija kiildott, vi­­szont csak Drezdaig lehetett eljutni, es Drezdaban Dosztojevszkij ujra es ujra kolcsonker (A. K. Tolsztoj grof es a bara­­tai huztak ki a bajbol). Igy A jatekos megalkotasanak torte­­netebe a penz misztikaja is bekapcso­­lodott: az eloleget, amelyet a jatekosrol szolo muve terveert kapott, a szerzo az elso osztalyu letesitmenyek jatekaszta­­lainal fogja elszorni, es „az egeszet" el­­vesziti. De a munkajahoz igy nem is fog hoz­­za. Az a haromezer eziistrubel, amely Kumanyin nagybacsi vegrendelete alap­­jan neki jar, lehetove teszi szamara, hogy kifizesse a hitelezoit, es hogy megszaba­­duljon az eloleg siirgds ledolgozasanak sziiksegessegetol. Haromszaz rubelt visz­­szaadott Boborkinnak, mert a jatekosrol szolo tervet felretette, de az a narkotikus meggydzodese, hogy a Wiesbadenben kikalkulalt szisztemaja biztosan nyero, megmaradt. Ez valt Dosztojevszkij to­­vabbi jatekos magatartasanak Achilles­­sarkava. Ekozben Mich-Mich nem hiaba josol­­ta meg: „Igy, dcsem (ahogy te jatszol), orokke vesziteni fogsz: kell egy bizonyos szisztema a jatekban. Nyertel tiz tallert egy bizonyos idd alatt. Ebbol het tallert a kovetkezo napon el kell kiildj nekem, hogy tegyem azt be a nevedre a bankba, de a maradekkal folytasd csak a jatekot, es elhiheted: ezzel joval konnyebben fogsz jatszani, mint amikor a zsebedben tiz taller lapult. Hogyha mar lehetetlen veled megertetni, hogy ne jatssz, akkor legalabb jatssz ilyen szamitasok szerint. Ugy, mintha meg hasznat vehetned en­­nek a het tallernak." De meg ha abban a szamitasban, amit a batyja ajanlott, volt is egy nyilvanvalo hiba - hisz Mihail a hatalmas nyereme­­nyek, es nem a hatalmas vesztesegek lehetosegebol indult ki - egyvalamiben Mich-Michnek igaza volt: a jatek sem­­milyen szisztemajarol se lehet beszelni, hisz a rulettben ilyen elvileg nem letezik. Olyan strategist keresni, ami a gyozelmet celozza meg, ertelmetlen. Egy hidegve­­ren alapulo szamitast, amely a veszteseg­­tol visszatart, ki lehetne ugyan dolgozni, hogyha a krupiek nem segitenenek a „sa­­jat" jatekosaiknak, akikkel kesobb meg kell osztani zsakmanyt. De a profi kru­piek tudjak ugy guritani a golydt, hogy a kincstar erdekeit vedik, es nem hiaba vannak rola meggydzodve, hogy a jatek­­teremben lehetetlen nyemi. Es lam, itt van A jatekos cimu regeny elotortenetenek kozponti epizodja. 1865 juliusaban, miutan Wiesbadenben vesz­­tett, Dosztojevszkij Turgenyevhez for­­dult, es kert tole szaz tallert. „ Aztan varok meg Oroszorszagbol, az egyik folyoirat­­tol (a Bibliotyeka Dlja Cstyenyijatol), egy keveske penzt - ahonnan az elutazasom elott az az igeret erkezett, hogy kiildik -, es meg egy urtol is, akinek kotelessege segiteni rajtam. Magamtol lehet, hogy harom hetnel hamarabb nem tudom meg­­adni Onnek. Egyebkent az is lehet, hogy hamarabb megadom." F. M. tokelete­­sen tisztaban volt vele, hogy a kiilfoldi utazasahoz sziiksege van egy bizonyos osszegre, haromszor akkorara, mint amennyivel utnak indult. Igy most a ka­­szinoba mar nem a nyeremenyet, hanem a honorariumat hordta - es ettol kezdve fog a kaszinora ugy tekinteni, mint az egyetlen beveteli forrasara.

Next

/
Thumbnails
Contents