Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Merva Attila: „Fejemben van az egész. Emlékeim után dolgozom" (tanulmány)
Merva Attila „FEDEMBEN VAN AZ EGJlSZ. EMLEKEIM UTAN DOLGOZOM" A HELYSZIN £S AZ EMLfiKEZET AZ IDOS JOKAI UTOLSO REGENYEBEN Jokai regenyeinek napjainkig szamos olvasata el, nem beszelve a kritika es az ertelmezesek sokszor ellentmondo eredmenyeirol. „A Jokai-befogadas - akar Petofie - szelsoseges nezetek kifejtesetol sem mentes, hiszen az irodalomkozpontu hatastortenet sziintelen modosulasat a politikai jellegu kisajatito torekvesek arnyekoljak be. A kesei Jokai-muvek szinte provokaljak ertelmezoiket, nem egyszer megtevesztik, csapdaba csaljak olvasdikat. Rajongas es elmarasztalas szelsosegei kozott halad a Jokai-kritika utja. Ennek a kritikanak teljesebb foltarulasa a magyar gondolkodastortenet szamara meg tartogathat meglepeteseket."1 Fried Istvan gondolatai hiven tiikrozik a Jokai-befogadas koruli ellentmondasokat, amelyek egyre inkabb az ujabb feltarasok iranyait korvonalazzak. A kesei Jokai-regenyek ertelmezese tobb iranybol kdzelftve is tartalmazza a fentebb emlitett meglepeteseket. Egyreszt a narracio vizsgalatanak (egy-egy elbeszeldi forma, megoldas mintha otvozne a romantika elbeszeldi hagyomanyait es a modemseg irodalmi nyelvezetet), masreszt a retrospektiv modszer alkalmazasanak szempontjabol, ami esetiinkben a '48-as esemenyekre vald visszatekintesben, illetve ezen esemenyek ujragondolasaban nyilvanul meg. Bar kdztudott, hogy a Jokai-regenyek kiemelt temai koze tartozik a szabadsagharc, am a XIX. szazad 70-es es 80-as eveinek (realista?) nagyregenyei (Fekete gyemantok, A szerelem bolondjai, Az elet komediasai stb.) nemileg arnyaljak e meghatarozast. Rovid tanulmanyunkban Jokai utolso regenyenek (Bdrtdn viraga, 1904) 1 Fried Istvan: A Jokai-befogadas allomdsai es dichotomidi. In uo: Oreg Jokai nem ven Jokai: Egy mdsik Jokai meg nem tortent kalandjai az irodalomtortenetben. Budapest, 2003, Ister. 191.
