Irodalmi Szemle, 2015
2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Merva Attila: „Fejemben van az egész. Emlékeim után dolgozom" (tanulmány)
2 Errol bovebben Merva Attila: Jokai es a Felvidek: Jokai felvideki temdju regenyeinek hdtterehez. Tempevolgy, 2014/2. 72-81. 3 Fried Istvan: Kesei Jokai-regenyek narracios kerdesei. In uo: i. m. 102. 4 Jokai Mor: Borton virdga. S. a. r. Oltvanyi Ambrus. Budapest, 1974, Akademiai. 5. egyes fentebb emlftett ertelmezoi provokacioit es olvasocsapdait szeretnenk szemiigyre venni. A szerkezeti vizsgalaton tul szamunkra egyarant fontos szempont a felvideki helyszin, illetve az idds Jokai szlovakabrazolasainak bemutatasa, hiszen egyik korabbi tanulmanyunkban mar irtunk a Felvideken jatszodo regenyek nyelvezetenek valtozasarol, ami nagyreszt a szerzo Beniczky Lajoshoz fuzodo baratsagaval, illetve az 1879-tol induld tobbszdros felvideki utazasaival magyarazhato.2 Az 1880-as evek felvideki, pontosabban liptoi es arvai utazasaibol taplalkozik utolsokent megirt regenye, a Borton virdga is. A regeny Jokai halalanak eveben jelenik meg es tulajdonkeppen az „agyonhallgatott" regenyek koze sorolhato, azaz nem kotodik szorosan a Jdkai-magkanonhoz, inkabb a kisebb epikai muvei sorat gazdagitja. Szerkezetet tekintve egyfajta retrospektiv visszatekintes a forradalomra es az azt koveto zurzavaros idoszakra, masreszt viszont mindez akar mellekszalnak is tunhet, ugyanis az asszonyi hosiessegnek allit marvanyszobrot a szerz: „A Borton virdga egyenes vonalu cselekmenye tagolt vilagot beszel el, amelynek atlatasa azonban egyaltalaban nem problematlan."3 Maradjunk azonban a fdhds(no) cseppet sem konnyen meghatarozhato alakjanal. Maga a szerzo, aki reszint a narrator is, mar az eloszokent irt Tdjekozas cimu fejezetben leszogezi: „Ennel a tortenetnel aztan tobb olyan alaknak is kell elofordulni, akinek a letezese ketkedest kolt, akinek tettei megcafoljak az adott helyzetet, akinek lelki vilaga ellenkezik a hivatasaval, de akiket megis a valosag teljes vilagftasaba kell helyeznem, hogy a tortenet vegen a pokol fekete langjai helyett a szivarvany fenykore sugarozza koriil a mese alakjait. Ami kiilonben nem mese. Fejemben van az egesz. Emlekeim utan dolgozom."4 A fohos alakjat Madocsanyi Pal liptoi es arvai kormanybiztos, f oispan alakjarol mintazta, aki Beniczky Lajoshoz hasonloan a felvideki banyavarosok es eszaki megyek egyik kormanybiztosa volt a szabadsagharc alatt. Az o, de leginkabb a felesege viszontagsagait beszeli el a szerzo-narrator. A regenybeli Markoczy Dezso es felesege, Viola a szabadsagharc hajnalan kotnek hazassagot, majd Dezso egy nem-
