Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Marno Hanna - Marno János: Az Apa, a Halál és a Lányka (levelek) / VÉGSŐ DOLGOK

vEgsodolgok Egyszeriben - ahogy megjosolta - minden pekmester es pekinas rohant szertedii­­bogni az attila-arc rimeit. En meg kiszaladgalok a terjedelmi hatarbol. Nem tudok komolyan megfontolt valaszt adni arra a kerdesedre tehat, hogy a koldoknezes kontra val amely cselekves­­be, munkaba, jatekba, „teremtesbe" valo belefeledkezes ambiquitasaban merre huz a szivem. Talan a kdlddkdmhoz, talan a masvalamibe-feledkezes fele, vagy egyidejuleg erre is, amarra is, hadd szakadjon csak meg a szivem. Es itt elobb szakftom meg a fonalat, hiszen magaban a darazsfeszekben vagyunk epp, a te affinitasaidra vagyok most igazan kfvancsi. Edesapa, nem gyermeki lazadasbol mondom, hidd el, de nem keriilte el a figyelmemet mult­­kor, hogyan nevezted az ent a semmi vizjelenek, sot. Mar csak azert sem, mert ez a gondolat, ugy emlekszem, tobbszor is felmeriilt mar korabbi beszelgeteseink soran, es en mar akkoriban sem voltam benne biztos, hogy pontosan ertem, mire celzol. Azt mondod, ha az enre nem mint alanyi megelore gondolunk, hanem mint vizs­­galddasunk targyara, akkor sziiksegszeruen lenyeget veszitjiik ezzel, kisiklik keze­­ink kdziil - azaz ezzel semmive valik? A pszichologiaban regota ismeretes az un. „megfigyel6 problematikaja", ami a tudos torvenyszeru szubjektivitasanak vesze­­lyere hivja fel a figyelmet, arra a paradoxonra, hogy ismereteink a vilagrol sosem lehetnek objektivek, hiszen maga a megismeres folyamata nem tortenhet kozvetlen modon, csakis elmenk szurojen keresztiil. Igy „ertelmet" adva mindannak, amit ta­­pasztalunk - es ezzel egyben teret engedve vegtelen szamu ertelmezesnek. Szerin­­tem pedig a problema itt nem all meg, mert ha belegondolsz, megoldhatatlan mar dnmagaban az a teny is, hogy agyunkkal, idegsejtjeink haldjanak segftsegevel pro­­baljuk feldolgozni a vilagmindenseg szabalyait - mely szabalyok koziil feltehetoen csupan az egyik vonatkozik arra, hogyan mukodik az emberi elme. Azaz, amennyi­­ben a megismerd rendszernel bonyolultabb rendszereket is feltetelezhetiink, hogy az ordogbe lennenk kepesek ezeket megfejteni? Es egyaltalan, meg ha a komplexitas merteketol el is tekintiink, hoi van akar arra is biztositek, hogy kepesek vagyunk olyan semakat vagy rendszereket megerteni, melyek mukodese nem mutat analdgiat a mi agyunk mukodesevel? De attol tartok, most azt fogod mondani, tulsagosan el­­kanyarodtam az eredeti temanktol. Pedig ha belegondolsz, a problema gyakorlatilag ugyanaz, hiszen a halal gondolataval azert nem lehet „eljatszani", mert a rendszeren ez is tulmutat - hogyan is tudna az agyunk elkepzelni, milyen lenne, ha megszunne mukodni? Es akkor most ennek kapcsan szeretnek kerdezni toled. Sokszor meselted, hogy eber allapotban mindenfele hallucinogen elmenyeid voltak, nehanyszor meg ugy is erezted, kiviil keriiltel a testeden, es igy erzekelted a koriilotted levo dolgokat. De mielott meg azt gondolnad, ezt most azert hoztam fel, mert a test-lelek kapcsola­­tat szeretnem firtatni, vagy esetleg a velemenyedet akarnam kerdezni a sok klinikai halallal kapcsolatos beszamolorol, amiket az ember lepten-nyomon hall - nem, nem errol van szo. Ami ezzel kapcsolatban erdekelne, az inkabb az, hogy szamodra ezek

Next

/
Thumbnails
Contents