Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Mészöly Miklós Nyomozás című prózájáról (esszé)
Grendel Lajos NEHANY GONDOLAT... MESZOLY MIKLOS NYOMOZAS C1MU PROZAJAROL Az irodalom, ugy nagy altalanossagban, a „jd"-rdl es a „rossz"-rdl is szokott szolni - ugy van ez az irodalom programjaban elhelyezve, mint egyfajta axioma. A jo es a rossz azonban bizonyos atalakulason ment keresztiil a romantikatol napjainkig, a tul jobol es a tul rosszbol (a romantika hatasa) a meglehetos szkepszissel nezett joig es rosszig. Peldaul Ernst Hemingway Francis Macomber rovid boldogsaga cimu novellajaban a ferfi gyavanak mutatkozik, bar vegiil is legyozi a gyavasagat, mig a no vegig batomak mutatkozik, mint egy amazon, es vegiil is (ez lenne az igazi gyavasaga) meglehetosen ketseges marad, hogy lelotte-e a ferjet, vagy baleset tortent, de ugy tetszik, lelotte. A ferfi jelleme, minden fenntartas ellenere, a jo fele billen, mig a noe a negativ iranyba dol el. De vegyiik Mandyt, A pdlya szelen cimu regenyet: Csempe-Pempe minden groteszk tulajdonsaga ellenere jo ember, mig Tokics es Csaszar rosszak, mert vegiil is amoralisak. De Meszolynel is hasonlo a helyzet: Oze Balint Az atleta halalabo] (bizonyos fenntartasokkal) jo ember, mig a kiado munkasai kevesbe jok, Saulus vegeredmenyben, kisse fogcsikorgatva mondjuk, de jo ember, mig Rabbi Abjatar rossz ember. Az irodalom jo es rossz oszszecsapasa - persze joval tul a romantika egyszerusitesen. De mi van, ha az ember tullep az irodalmi axioman? Ezek szerint megszunik az irodalom szerepe, vagy csak - de jelentos mertekben - atalakul? Az avantgard egy szelete tullep a jo kontra rossz szerepen, az avantgard bizonyos iranyait nem erdekli a jo es a rossz. Nem ez foglalkoztatja elsosorban. A huszas evek Kassakjarol a moral vagy az amoralizmus semmit nem arul el - egyszeruen nines koze hozza. Mindegy, hogy innen van-e, vagy tulrol van-e, a moralis en vagy az amoralis en masodlagos. A mu az erdekes, a mu, mint a kiilonbozo szinu negyszogek es a korok osszjateka - a (meglehetosen fiktiv) tokely osszjateka. Bezzeg az Egy ember elete egeszen mas, mondanam, hogy naturalista, de ettol meg remekmu. Szoval a proza erre joval visszafogottabban tesz kiserletet, mint a kolteszet, a zene vagy a kepzomuveszet. A prozanak masok a jatekszabalyai. A proza inkabb az epitomuveszethez hasonlit. A proza es az epitomuveszet szorosabb kapcsolatban allnak, mint az irott formaban megjelend vers. Az epitomuveszet bizonyos szabalyok szerint mukodik, s ha nem tartjuk be ezeket a szabalyokat, az epiilet dsszedol. A vers sokkal szabadabb mufaj, barmit
