Irodalmi Szemle, 2015

2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Mészöly Miklós Nyomozás című prózájáról (esszé)

meg lehet vele csinalni. A proza viszont bizonyos szabalyok szerint mukodik, s ha ezeket a szabalyokat megszegik, szet­­esik, mint huzatban a homokbol epitett var. A magyar irodalom meg visszafo­­gottabb, mint a vilagirodalomban zajlo folyamatok - csak azt veszi at, ami szaz szazalekig biztos. Azt is ovatosan. Ket ki­­vetel azonban akad a magyar irodalom­­ban is: Szentkuthy Miklos es Meszoly Miklosnak az 1969 es 1975 kdzdtti pro­­zaja. Mind Szentkuthy, mind Meszoly a jon es a rosszon tuliakban fogalmaznak. (Egyebkent viszont nem sok koziik van egymashoz.) Szentkuthy, ugymond, a halmazelmeletre (is) epiti a prozajat, vagyis a halmazelemek kozott jon let­­re a kommunikacid. Kimondja, hogy az ember szamara csak a nyelv letezik, min­den egyeb masodlagos. Vagyis a jo es a rossz is. A gondolkodas nem a valahova valo eljutas, hanem az emlitett kepesseg folyamatos gyakorlasa. (Mint Musilnal.) Vagyis a gondolkodassal nem jutunk el sehova, viszont gondolkodas nelkiil az elet vegetacio. Ez egy paradoxon, de az irodalom paradoxonokbol is all. Meszoly Miklos viszont a Nyomo­­zflsban a valosagot a maga nyers al­­lapotaban jeleniti meg, melyrol meg nem tudjuk, hogy jo-e vagy rossz. Af­­fele Prae-regeny ez is, meg nem iroda­lom - csak akkor az, ha az irodalmat nem nyers, hanem szublimalt allapo­­taban fogjuk fel. Raadasul Meszoly a valosagot a sziirrealistak automatikus irasra emlekezteto technikajaval irja meg, vagyis kikapcsolja az intellektust. Mukodik az agy valahogy ugy, ahogy az alom allapotaban. Ez, szeliditett for­maban, a Pontos tortenetek, utkozbenre is ervenyes, ahol a hosno nem a jo es rossz kozott valogat, hanem megirja a tortene­­tet, affele fenomenologiai redukciokent. Vagyis a metaforikus alakzatok teljesen eltunnek, nyoma sines a metaforaknak. Mert mindaz, ami jo, illetve rossz, le­het, hogy pusztan rafogas. A jo, illetve a rossz mar az iroi szubjektum muve - vagyis, ha ugy tetszik, hamis. Feno­­menologiai redukeiot irtam - vagyis akar Husserl is megirhatta volna a Nyo­­mozdst es a Pontos tortenetek, utkozbent, ha fro left volna. Meszoly jatszik, de a jateka komoly. Lassunk egy peldat a Nyomozasbol: „Megprobalok a csendre koncentralni. Az alacsony foldbunker gerendamennyezetere sarga kort rajzol a hatara forditott elemlampa. A drezdai kisfiu, Heinemann mar reggel ota szo­­rongasosan tint; negykezlab atmaszik az alvo testeken, a holdfenyben letolja a nadragjat, kdrommel kapaszkodik a 16- veszarok foldhanyasaba. Anita razkod­­va sir mellettem. Stargard belvarosaban, egy szecesszios maganpalota kertjeben, ket nyulank lany karcsu dogot setaltat piros fonottszij porazon. Arcuk lesimi­­tott es feher, mintha a vilagon semmi nem tortent volna, miota megsziilettek. Boriik a tizennyolc fokos hidegnek is el­­lenall, eppen csak annyira piros, ameny­­nyit egy felreertes okozhat. Az orszag­­uton delutan otkor fordul be az utolso jarat. Doboz formaju, rozoga autobusz; esupan ket becsi nagyneni szall le rola, kezen fogva egy idiota kisfiut vezetnek a fiivon, a fiu hapogo jatekkacsat huz maga utan. Figyelmesen nezziik. A ko­­zeli Duna-erdobol betevedt reti sas mar vagy of perce koroz a felhotlen egen, elobb a nadas, majd a to tiikre fdlott." Ez a rovid reszlet csepp a tengerbol. Megmutatja, hogy az egesz mikent epul fel, illetve nem epul fel. De errol majd valamivel kesobb. Az egesz - kb. 45 ol­­dalas - szoveg ebbol all: eles, lathato ke­­pek, de idodimenzid nelkiil, mintha orok

Next

/
Thumbnails
Contents