Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK

ala Jfc aJSa aJh ■■ .w.» JcB J»72mi tekintettek ra, „nyarspolgarnak" neveztek, munkas­­sagat pedig „fekete irodalomnak" belyegeztek meg. Elhagyatottsaga, felelme es szocialis elszigetelodese depressziohoz vezetett, melyet orszaganak es lakoi­­nak jovojevel szembeni kilatastalan helyzete tovabb fokozott. A demokratikus mozgalmak leverese utan Mohammad Reza Pahlavi sah diktaturaja elol Pa­­rizsba menekiilt. A franciak azonban nem fogadtak szivesen. Mindez hozzajarult ahhoz, hogy az iro 1951-ben ongyilkossagot kovetett el. Hedayatot napjainkban az irani es europai kul­­tura egyik leghaladobb modernista irojakent tartjak szamon, aki moralis es intellektualis szinten egy­­arant magasra jutott, es aki ossze tudta egyeztetni az ujat a regivel, csakugy, mint a perzsiait es az eu­­ropait, ami csak keves iraninak sikeriilt.6 Munkassa­­ga alatt rendkiviili erdeklodest tanusitott a szocialis es etikai kerdesek irant, es mindegyik irasa egy-egy kozponti tema kore szervezodott.7 Az 1920-as evek vegen, az 1930-as evek elejen kesziilt irasai fokent az igazsag, bizalom, valtozas es determinizmus kerde­­seit jarjak koriil.8 Kiilonos hangsulyt kap prozajaban a nok helyzetenek bemutatasa is az iranihoz hason- 16, ferfiuralmu, tradicionalis tarsadalmakban? Homa Katouzian10 monografiajaban negy cso­­portba sorolja Hedayat muveit: romantikus-naci­­onalista, kritikus-realista, szatirak es pszicho-fik­­ciok. Az elsobe tobbek kozott tortenelmi dramajat, a Parvint es a Mongol drnyek cimu novellat helyezi. Ezek az irasok szerinte panperzsa ideologiabol tap­­lalkoznak, egy olyan kulturabol, amely az I. vilagha­­borut kovetoen kezdte el erdekelni az irani moder­nista elit koreit.11 A masodik, kritikus-realista csoportba az iro ki­­magaslo muveit sorolja, peldaul az Alaviyeh asszonyt. Ezek az alkotasok tobbnyire szatirikusak es ironiku­­sak, az also kozeposztaly tradicionalis eletmodjarol es hiedelemvilagarol szamolnak be, elditelettol men­­tesen. Jellemzo rajuk az elatkozottsag-tudat, a babo­­na, mely orommel, szomorusaggal, kepmutatassal es alkalmankent bunozoi viselkedessel parosul ben­­niik.12 A harmadik kategoriaba a rendkiviili hatasu szatirikus irasok tartoznak. Legjelentosebb koztiik a Hadzsi Aga cimu regeny, mely az iro leghosszabb 6 Katouzian, Homa: Sadeq Hedayat: His Life and Works. In Hedayat, Sadeq: Three Drops of Blood. London, 2008, Oneworld Classics. http://www. almaclassics.com/excerpts/ threedrops.pdf. Hedayat, Sadeq: The foremost short story writer of Iran. Iranian Chamber Society. http://www. iranchamber.com/literature/ shedayat/sadeq_hedayat.php. 8Uo. 9Uo. 10 Katouzian: i. m. 11 Co. 12 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents