Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK
KELETI MESfiK a kiiszobe elott iildogelt, es akinek a kormei kilatszottak szakadozott kabatja alol, labfejei pedig kivordsodtek a fagytol; a tyukok, amelyek reszkettek a hidegtol a kosarban, es a ver, amely a havon volt. Kicsit megehezett. Kalacsot vett egy edessegboltban, es utkozben megette, mikozben celtalanul, arnyekkent koszalt az utcan. Amikor hazaert, ejszaka ketto volt mar. Belezuhant szekebe. Egy ora mulva a hideg felebresztette, es Homajun ugy, ahogy volt, ruhastul lefekiidt es betakarozott. Almaban latta, hogy a fekete ruhas, gyufaarus gyerek a szobajaban, az asztalanal ill, s az area mosolygo kek szemeivel olyan, mint az a nagy jatekbaba. A gyerek elott harman alltak. Ekkor lanya, Homa lepett be a szobaba. Egy gyertyat tartott a kezeben. Utana egy ferfi jott be, akinek feherlo arcat veraztatta kendo boritotta. A ferfi odament hozzajuk, majd megfogta a gyufaarus fiu es Homa kezet. Amint eppen ki akarta volna vinni oket az ajton, a fiiggony mogul ket kez bukkant elo, mindkettoben egy-egy revolver a ferfira iranyozva. Homajun halalra remiilten ijedt fol almabol. Igy telt el ket het. Nappal hivatalba ment, es csak estenkent, nagyon keson ert haza. Neha delutanonkent azon gondolkodott, vajon mi lehet azzal a leanyiskolaval, ahova Homa jart. Amikor kicsongettek, titokban elrejtdzdtt az utcasarkon, az iskola fala mogott, felve, nehogy Masdi Ali, aposa szolgaja meglassa. Neha-neha rapillantott a gyerekekre, de Homat nem latta kozottiik. Aztan elfogadtak athelyezesi kerelmet, es javasoltak, hogy menjen Kermansahba, az ottani vamhivatalba dolgozni. Egy nappal elutazasa elott Homajun mar mindent elokeszitett, mar latta az autot is a garazsaban, helyet lefoglalta, es a jegyet is megvette. Annak ellenere, hogy a jarat gazdaja ragaszkodott hozza, borondjeit nem kdtdtte ossze, s ahelyett, hogy aznap este ment volna, elhatarozta, hogy masnap reggel utazik el. Amint hazaert, egyenesen szobajaba sietett. A szobaban oriasi rendetlenseg volt, a kalyha elott sziirke hamu volt a foldon. Badri kek selyemhimzesenek darabjai es Bahram vegrendeletenek boritekja az asztalon hevertek. Homajun felemelte a boritekot, s mar osszetepte volna, amikor egy apro papirt latott meg benne, melyet aznap sietsegeben nem vett eszre. Diihosen az asztalra vagta es elolvasta a papirt. Ennek az irasnak okvetleniil el kell jutnia hozzad a haldlom utan. Tudom, meg fog lepni hirtelen elhatarozasom, hiszen semmit sem tettem a tudtod nelkiil. De azert, hogy semmi se maradjek titokban kozottilnk, bevallom, szerelmes voltam Badriba. Mar negy eve, hogy magamban tusakodtam, s vegiil megoltem azt a demont, mely bennem rejtezett. Igy tehdt nem drultalak el. Ezt a szereny ajdndekot meg, remelem, elfogadja Homa kisasszony. Tisztelettel, Bahram Homajun egy ideig meredten bamult maga ele a szobaban. Most mar semmi ketsege sem volt, hogy Homa a sajat gyereke. Hat kepes lenne-e elutazni anelkiil, hogy Homat ne lassa? Ujra es ujra elolvasta a papirt, majd a zsebebe esusztatta, es elment hazulrol. Utkozben betert a jatekboltba, es azonnal megvette azt a nagy piros arcu es kek szemu jatekbabat. Majd elment aposa hazahoz. Amikor megerkezett, bekopogott. Masdi Ali, a szolgajuk, amikor meglatta ot, konnyes szemmel igy szolt hozza:- Jaj, az ur, Istenem, Istenem, mi tortent! Homa kisasszony!- Mi tortent?
