Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - Veres Erika: Előszó Ahmet Hâşim, Ahmet Hamdi Tanpinar es Sezai Karakoç verseihez / KELETI MESÉK
KELETI MESfiK elerese iranti igyekezet a mervado. Szamara a vers nem csupan forma vagy tomdr kiemelese egy-egy gondolati mozzanatnak, hanem az alom es valosag valamifele csodalatos osszhangja. Lelki melysegekbe meriilo lirajaban az emberi egzisztenciat, a multat, a jovot, magat az idot kereste. Freud, Jung, Bachelard, a francia szimbolistak, illetve az iszlam misztikusok muveit forgatva alkotta meg sajat koltoi vilagat, amelyben nagy szerepet kapnak az almok. Vers es alom kapcsolata a letkerdesek vonalan huzodik muveiben, amelyeket hosszasan tokeletesitgetett magas szintu nyelvi elvarasainak jegyeben. Nemcsak kolto, ird, hanem az Isztambul Egyetem tanara is volt. Tiikor es Kora este cimu versei a halala elott egy evvel kiadott §iirler cimu koteteben jelentek meg. SEZAI I<ARAI<O<2 (1933) A kortars torok kolteszet egyik meghatarozo alakja. Verseiben Anatolia falvainak hangulata, szokasai, hiedelmei jelennek meg kiilonfele szimbolumokban es metaforakban, megujitva a regi misztikus koltok mindennapi elethez kotodd vallasi hagyomanyat. Muveszetenek alapja a mai Afganisztan teriileterol az anatoliai Konya varosaba elszarmazott szufi kolto, Mevlana Celaleddm-i Rumi (XIII. szazadbeli) munkassaga, valamint a perzsa es arab koltok muvei. S bar Karakog verseinek lelkiiletet, tudasanyagat, kulturajat es mondanivaldjat az iszlam targykorebol meriti, modernsegiik megis a nyugati vilaghoz kozeliti ezeket az irasokat. Sezai Karakog az un. Ikinci Yeni nemzedekehez sorolando kolto, amely csoport nezetei szerint a versbeli ertelem zart, bonyolultsaga miatt erthetetlen, sot funkciojat vesztett. Ennek a besorolasnak ellenere Karako^ megis ugy tartja, hogy barmennyi ures helyet, ertelmezhetosegi nehezseget tartalmazzon is a vers, az mindig valamilyen iizenettel bfr. Jellemzoen nehezen ertelmezheto, helyenkent titkok homalyaba veszo soraiban Sezai Karakog mindig hagy valamennyi nyomot az olvasonak, hogy gondolatmenetet felfejthesse. Szamara a metafora magat a verset jelenti. S mindezt a mai torok nyelv hetkoznapi szokincsevel es szojatekaival fejezi ki. Ebben az ertelemben a gazdag kepanyaggal dolgozo szimbolista-impresszionista Ahmet Ha§im kdvetojerol beszelhetiink, hiszen metaforainak eredetiseget tekintve Sezai Karako^ rajzolja tovabb a vallasi torok lira (poszt)modern nyomvonalat. Az 1959-ben megjelent Korfez cimu kotetben olvashato Mona Rosa egy Muazzez Akkaya nevu lany akrosztichonjat rejti torok eredetiben. A vers kesobb ciklusokka fejlodott. Irodalom Ha§im, Ahmet: Piyale - Gbl Saatleri. Istanbul, 2012, Lacivert Yayincilik. Kabakli, Ahmet: Tiirk Edebiyati III., Tiirk Edebiyati Vakfi Yaymlan. Istanbul, 2002. 209-221. Kabakli, Ahmet: Tiirk Edebiyati IV., Tiirk Edebiyati Vakfi Yaymlan. Istanbul, 2004. 464-480. Kaplan, Mehmet: Tanpinar'in §iir Sanati Hakkmda Birkag Soz. In Tanpinar, Ahmet Hamdi: Biitiin $iirleri. Istanbul, 1976, Dergah Yaymlan. 5-11. Tanpinar, Ahmet Hamdi: Biitiin $iirleri. Istanbul, 1976, Dergah Yaymlan. http://www.edebiyatfatihi.net/2014/04/sezai-karakocun-mona-rosa-siiri-ve.html
